With fall commencement right around the corner for many college campuses around the country, graduates are excited and expecting their diplomas. But are some graduates too fat to graduate? This sounds crazy to me! According to an article on CNN.com, a school in Pennsylvania is basing graduation on physical fitness as well as grades. To read the entire story, click here.

Students at Lincoln University in Pennsylvania aren’t very happy. And you probably wouldn’t be either if your school told you that you were too fat to graduate.

Sound rude? Yeah.
Are they right? Maybe.

But the real question is: does a university have the right to tell students that they have to lose weight?

As of now, Lincoln University is requiring all students with a BMI of 30 or more (which is considered obese) to enroll in a physical education course that meets three hours a week. Receiving a diploma will be contingent on them completing this course.

In other words, you may ace every course you take, but if you can’t walk up a flight of stairs to get to the classroom, you won’t be receiving a diploma come graduation time.

Some students find it unfair that they are being targeted because of their weight, claiming they came to college to get an education, which has absolutely nothing to do with their body mass index. On the flip side, the University claims that they are committed to aiding students in “achieving and maximizing students life goals” and that obesity is a factor that hinders this process.

On one hand the school is helping students adopt a healthy lifestyle (and who wouldn’t want to get credit for working out? Goodbye, gym membership!), but at the same time, is it the university’s job to force students to adopt a certain lifestyle or yank their degree?

What do you think?

Será nesta terça (24), às 9 horas, em frente à Reitoria da Universidade Federal da Bahia-UFBa, no Canela, a manifestação que reunirá estudantes, profissionais de comunicação e representantes de entidades civis em defesa da exigência de formação superior (diploma universitário) para o exercício da profissão de jornalista. Na oportunidade, será lançado o SELO AZUL, que será outorgado aos veículos de comunicação que só contratam jornalistas egressos das Universidades.

No ato, os estudantes farão um apelo aos senadores integrantes da Comissão de Constituição e Justiça (CCJ) do Senado no sentido de que aprovem a PEC dos Jornalistas, prevista para ser votada na próxima quarta-feira (25). Um dos slogans do movimento dos estudantes e profissionais de comunicação diz: “Jornalismo de credibilidade tem diploma”

SINJORBA

Na, jövő héten megkezdődnek a vizsgák. Remélem minden rendben lesz. Karácsonyra ugyanis végezni akarok. Ha törik, ha szakad. A dolgozatom is mindjárt kész. Ráadásul még be is kell köttetnem. Mindegy, nem izgulok fölöslegesen.

Így kívánok tenni, a holnapi nap miatt is, amikor megyek a nagyszerű kihallgatásra. Gondolja valaki, hogy ilyen előzmények után még normalizálódhat a viszonyom X-el. Annyira kevés esélyt látok rá. És nem is értem, mire fel ez a nagy gyűlölet. Hiszen ő bántott meg engem azzal, hogy elköltözött, mert megcsalt. Jó, persze a szűrét én raktam ki és nem ő határozta el, de ez szerintem irreleváns. Bár egyedül azt a magyarázatot tudom csak elképzelni, hogy mégis ő érzi sértve magát, mert azt képzelte, hogy csajozhat nyugodtan mert én úgyis maradok a fenekemen. Aztán nem teljesen így alakult. Nekem már csak annyi a célom, hogy megkapjam azt a pénzt, amit a bíróság megítél, aztán veszem a kalapom, meg a gyerekeket és ballagunk. Vagy panelba vagy egy kicsi házba. Ez attól függ, hogy a bíróság szerint mennyi jár majd. Sokan mondják, hogy miért nem egyezek meg vele. Hát azért, mert ő csak a ház felét adná önként, de azt is csak akkor, ha már eladtuk. Az meg lehet épp sohanapján lesz.  Így bár előfordulhat, hogy kevesebbet kapok majd értékben, mint amennyi a ház fele lenne majd egyszer, de a kevesebbet is belátható időn belül fogom megkapni. És úgy érzem, hogy így a gyerekeknek is , meg nekem is jobb. Ráadásul szerintem, a ház 1/3-a -mert perben már csak ennyit akar adni, hiszen tudja, hogy a másik oldalon több fog jutni- meg a cég fele valószínűleg nagyobb összeg lesz és azt úgyis a házon fogom rajta végrehajtani. Reményeim szerint az elsőfokú ítélet előtt ki fog fizetni, mert nem akar majd ennyit bukni. 18 év alatt azért már megismertem annyira, hogy ezt tudjam róla. Mint ahogy azt is sejtem róla, hogy előtte azért a biztonság kedvéért még jól megveret.

Szóval szívesen veszem a blognép szorítását értem, hogy holnap azért minden sínen legyen. A számítógépeimről már lemondtam, majd egyszer veszek újakat.

Ma elmentem a gyerekekkel némi ruhát vásárolni. Egész jól éreztük magunkat.

Aztán megnéztük a Másnaposok című filmet. Akkorákat nevettünk. Nagyon tetszett. Végül Nyúl sütött kürtőskalácsot. Tök ügyes, annyi lett a hibája, hogy még sütjette volna egy kicsit, hogy ropogós legyen. De egyébként finom lett.

Most meg azon tanakodom, hogy mikorra kell leadnom a szakdolgozatot, ha nem mehetek államvizsgázni márciusban, csak októberben. Leadom most, aztán kész. Nem szórakozok vele többet. Már nagyon elegem van ebből a suliból. Hogy itt semmire nincs szabály hihetetlen, amire meg van azt meg nem tartják be és senkit sem érdekel. Komolyan nevetségesek.

Os repentistas compareceram à sessão da CAS e cantaram para comemorar a vitória

Enquanto os jornalistas lutam pelo restabelecimento da exigência do Diploma de Curso de Jornalismo para o exercício da profissão, a CAS (Comissão de Assuntos Sociais), do Senado, aprovou em sessão realizada ontem (25/11) o PLC (Projeto de Lei Constitucional) que reconhece a atividade de repentista como profissão artística. Nada contra os músicos do repente, tradição nordestina existente há séculos, que agora caminha para a regulamentação.

O projeto, de autoria do senador Marcelo Crivella (PRB-RJ), visa incluir a profissão de repentista na Lei 6.533/78, que estabelece as profissões de artistas e técnicos de espetáculos e diversões, conforme informou a Agência Senado. Neste sentido, a PLC 174/07 vem corrigir uma omissão ocorrida no passado, possibilitando aos cantores que utilizam as rimas nos versos para contar histórias, fazer desafios e divulgar causas sociais.

Infelizmente, essa mesma visão não teve o STF (Supremo Tribunal Federal), que em junho deste ano decidiu extinguir a regulamentação da profissão de jornalista, comparando-a com outras totalmente diferentes e não menos importantes, como, por exemplo, a de cozinheiro. Salve o repente, os repentistas e a regulamentação profissional, instrumento necessário para proteger a população e a sociedade da ação de charlatões e picaretas, que estão sempre à espreita para levar vantagem com as brechas que a legislação permite.

Fonte: Agência Senado.

Hi There Everyone,

Great News I now have an official Facebook Fan Page!

Simply search for “Ashleigh Alexandra Louise Smith” on Facebook and Join my Fan Page today as that is where
photo’s and Video’s and News is being posted more regulary than at this blog.

So my advice is to join my facebook fan page and keep checking back here on a regular basis as the plan is to release
some exclusive photo’s and videos via this blog every now and again which will not appear on my facebook fan page and
then also put some stuff on Facebook which won’t appear here!

As you can see in the above video I sleep very well even when in noisy room’s, indeed
I reckon I could sleep through an earthquake I take after daddy like that : ) !

To finish for today here’s a quick video clip which daddy made by accident when he
was trying to take a picture of me on his mobile phone..

So Remeber to go to Facebook and search for “Ashleigh Alexandra Louise Smith” in the Manchester Network (England)
and join my Fanpage today!

Keep checking back as I have some important and amazing news coming very soon!

Hugs

Ashleigh

Tarde sô!

Atendendo a pedidos eu vou escrever um outro post…

Tá tá, eu sei que já falei sobre o final da faculdade mas vou falar de novo!

Agora sim, reta final..depois de 4 anos só falta mais  1 boleto e 5 provas….

Esses dias recebi um spam no meu email “perguntando” se eu estava interessado em comprar um diploma de curso superior, isso me fez pensar. A única diferença do meu curso na faculdade e desse anúncio é que eu demorei 4 anos para conseguir o diploma e no anúncio era bem mais rápido…

Tá, alguém pode falar que eu não paguei o diploma, paguei o conhecimento, a matéria, o ensino..  ok, em algumas faculdades particulares isso até pode ser verdade mas vamos falar sério.. na FAC eu paguei o diploma (entendam como quiser)!

Depois dessa brilhante conclusão eu volto na frase que disse ali em cima, faltam 5 provas e 1 boleto para eu terminar meu curso.. não adianta mto eu contar em dias pq eu quase não to tendo mais aulas então, conto qtos boletos eu ainda tenho que pagar!

E, para concluir, espero que depois de 4 anos de vagabundagem estudo e uns R$ 20.000,00 esse diploma “sirva” para alguma coisa! hehehe

fui!

AIIMS | AIIMS Result – Click Here to View

Jornalismo. Atividade que hoje pode ser exercida sem que haja qualificação acadêmica, consiste no trabalho de notificar, por meio de veículos de comunicação, os fatos importantes que acontecem na sociedade; divulgar dados que interessem ao poder público; informar a partir de fontes verídicas.

O diploma foi fundamental no auge da ditadura – fim dos anos 1960 – para evitar que a atividade fosse exercida por pessoas que não eram ‘profissionais’ e que eram contra o regime. E recentemente, junho de 2009, o STF (Supremo Tribunal Federal) decidiu que a liberdade de expressão atinge todos os cidadãos, e por isso, o diploma não se faz mais necessário.

O jornalismo contribui com a sociedade e a cidadania por se tratar de uma profissão que visa apurar e divulgar os fatos de interesse da sociedade. Para isso os profissionais de jornalismo devem estar preparados para dar com informações com que as pessoas possam se confrontar. Quanto melhor preparados, melhor para os cidadãos que terão à sua disposição informações de qualidade, que servirão de base para suas opiniões.

Informação com credibilidade e de qualidade. Essas são características essenciais para um profissional eficiente. Como as boas universidades lecionam de maneira a preparar e transformar os estudantes em profissionais de comunicação, os profissionais que têm diploma são mais qualificados. Não é a falta de obrigatoriedade do certificado que fará com que as boas instituições de ensino encerrem seus cursos.

Por isso os estudantes e todos que têm por sonho ser jornalista devem cursar e absorver todo o conteúdo que é oferecido, e que os fará diferente.

A PEC 33/2009, de autoria do senador Antônio Carlos Valadares (PSB-SE), que restabelece a exigência de Diploma do Curso de Jornalismo para exercício da profissão, será apreciada hoje (25/11), em Brasília, pela CCJC (Comissão de Constituição, Justiça e Cidadania). O relator da matéria, senador Inácio Arruda (PCdoB-CE) defende a aprovação do projeto.

Segundo a Fenaj (Federação Nacional do Jornalistas), o placar dos senadores que integram a CCJC aponta 27 votos a favor e 17 contrários. Apesar da larga margem de vantagem, a entidade avalia que as empresas de comunicação estão fazendo muita pressão sobre os integrantes da Comissão para que barrem a aprovação da PEC 33/2009.

A sessão deve ocorrer no início desta tarde. Logo mais traremos informações sobre o resultado da tramitação do projeto que retoma a exigência de curso superior para o exercício do Diploma para jornalistas.

Ma időtakarékossági okokból úgy döntöttem, hogy jobb lesz ha reggel írok. Ma van idén az utolsó előtti munkanapom, így már csak az asztalomon feltorlódott aktahegyet kell eltüntetnem, de úgy tűnik, nem lesz nagy feladat. Már csak apró simítások vannak hátra, mivel a korábbi napokban a munka nagy részét már megcsináltam.

Kicsit kezdek aggódni, hogy mi lesz a szakdolgozattal, nem szeretnék kicsúszni a határidőből. Majd csak megoldódik az is. Lehet inkább pénteken keresem meg a témavezetőt és le is adom akkor a témalapot. Remélem jó lesz úgy.

G.T.-nek kosarat kellett adnom, nem lesz időm elmenni a megbeszélésre vele. Majd egy másik alkalommal. Hozzáteszem, hogy annyira nem vonz az MLM biznisz. Ráadásul ő nem tudja, hogy nem is rendelkezem akkora baráti körrel, hogy érdemben tudjak neki ügyfeleket közvetíteni. De ez már nem az én bajom.

T. meg eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Sejtettem én, hogy csak arra az időre van szüksége egy olyan nőre, mint én, akivel átsegíthetjük egymást az élet megpróbáltatásain, amíg nem lesz egy szerelme. Most talán lett. Eddig sem volt soha 4-5 hónapnál tovább egyedül. Gondolom újított valakit.  Elég hülye duma a részéről, hogy nem akar zavarni a hülyeségeivel. Ja, de eddig akart?Persze az eltűnésében csak az a szar, hogy hagytam, hogy visszakönyörögje magát, így nem én voltam az, aki véget vetett ennek a kapcsolatnak. Ha nem hagyom magamat, akkor most kevésbé vagy inkább egyáltalán nem zavarna a dolog. Hát mindegy, nyilvánvaló volt, hogy ez egyszer bekövetkezik.

Csibe tegnap kategorikusan közölte, hogy ne menjen el érte az apja az iskolába. Mert nem szeretne még a kocsijába se ülni. Huh, sejtettem én hogy X mély gödröt ásott. Kíváncsi leszek a Karácsonyra. Jó lenne persze családban és nem csonkában, együtt ünnepelni, de ez a hajó is elúszott egy időre. Pedig a gyerekeknek még pont ez az idő lett volna fontos. Aztán 16-7 évesen már nem számított volna annyira.

Emlékszem engem 14 évesen mennyire mélyen érintett és bennem van azóta is, amikor pénzhiányra hivatkozással, meg hogy én és az öcsém is nagyok vagyunk már, anyáék ajándékok nélkül akartak ünnepelni. Aztán valahogy a szekrény mélyéről a tesómnak csak előkerült egy pizsama. Én meg kaptam puszit. K.va szar volt. Persze anyám azóta is tagadja ennek megtörténtét, de ez így volt.

Csibe a tavalyi, X szüleinek az ajándékára is kb. úgy emlékszik, mint én az előbb írt Karácsonyra. Akkor nagy kegyesen elhozták neki a Mikulásra szánt ajándékot. Még jó, hogy a Húsvéti már nem volt meg, mert elég röhejes lett volna, ha valami nyuszis cuccot kap. Szóval nem lenne jó, ha tovább fokozódna ez az áldatlan helyzet.

Most egyébként azt tapasztalom, hogy jobbára X ír valamit nekem. Elég gyerekes módon -smsben- de legalább elkezdett kommunikálni. Reményeim szerint talán ráveszi az ügyvédje, hogy valamilyen értelmes vagyonra szóló ajánlatot is tegyen. Én a magam részéről sok mindenre nyitott vagyok. Ha normális szinten tudunk élni, akkor nem fogok ragaszkodni ahhoz, hogy egyben lássak egy nagyobb összeget. De csak úgy, ha kapok olyan garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a jövőbeni teljesítés nem fog bizonytalanná válni.

Update:

Nem igen akar kiderülni, hogy mi van T-vel. A fene vigye el, hogy ennyire idegesít. Délután felhívott, hogy nem is tűnt el csak nem akar a hülyeségeivel idegesíteni. Mondtam neki, hogy egyáltalán nem idegesít. Bezzeg amikor arra kértem, hogy hagyjon már végre békén, akkor nem akaródzott neki.

Sikerülne egyszer végre egyenesbe jönnöm, akkor talán már végre normális pasik is megtalálnának. Persze jelen körülmények közt erre kevés az esélyem, mivel be vagyok zárva a házamba és el vagyok temetve a szakdolgozatba. Na, lesz ez még így se.

De legalább azt biztosra veszem, ha nem zárnak börtönbe, vagy időközben nem halok meg, akkor a jelölti helyem az biztos. És ez jó! Őszintén nem hittem még márciusban sem, hogy ez ennyire könnyen fog sikerülni, vagy hogy ilyen könnyen az esély közelébe kerülök ÖNERŐBŐL. Mert ezt saját magam értem el. És erre nagyon büszke vagyok.

Initially when I was studying for a diploma, every time anyone asked me “What’s your plans after this?”, I used answer confidently that I’m gonna work for sometime then continue with my studies. My reasoning was simple, that I would be more matured by then and working experience would help me understand my subjects better.

So now here I am, straight after graduation in the media field – even got a job I exactly wanted. But somehow, I’m not as ecstatic anymore.  I have to be honest and say that it was hard for me to accept that I’m working now, instead of having a jolly good time in uni. Suddenly reality set in and the torture of sitting in one place the whole day facing your computer screen began to crush me.

So you hate your job?

Don’t take me wrong that I don’t like what I do as a digital planner. (Okay, doing the excel sheets are bit boring but…) I’ve been exposed to so many new, interesting & challenging stuffs that I would have never known if I wasn’t working. But it’s the flexibility that I need.

Of course, everyone was advising me about it – “any job wouldn’t be easy when you start, you’ve got to work your way up”. In other words, it means you’ve got to sacrifice time that you used to have with family & friends, give up your passion, hobby and literally run of a working treadmill like a hamster.

Observing people around me, it seems like it is the norm, this is how life is supposed to be once you begin your career. Somehow, back to square one – I can’t digest that!

I don't wanna end up this way!

What’s your point?

Reading an article by Alexandra Wong in The Star, I realized that I’m not alone in this situation. Many others feel the same way but have somehow got used to it. Bunny as she calls herself in her blog, is one person who refused to be the average. Instead of going with “the flow”, she swims against it.

I respect her in many ways after reading this article, she definitely made a profound impact on me. How I wish I could take charge of my life too, and follow her footsteps. And that got me thinking, ACTUALLY WHY NOT?

So you gonna quit your job or what…?

I don’t have a plan yet, I dunno what I’m going to pursue after this – digital media, copywriting or perhaps start my own business.

By doing so, maybe I won’t have to image that I’m working in a big corporate company anymore or stand a chance to be titled a manager in the long run, or maybe I won’t be making as much money. There are many maybes, but it definitely seems like a better idea than working my life away.

But till then, I’m gonna do my very best and learn as much as I can in my current job.

carpe diem

Univserity , university , university . I could say it a million times over in my head or out loud and it wouldn’t terrify any less than the first time . I am applying to the University of Guelph before January 13th . I will be done Social 30 by that time . I will resend my transcripts in February and May . By May I will be finished all of my courses ( if I stick to my 2 modules / week schedule ) . The admissions average for the Bachelor of Bio-Resource Equine Management program is estimated at 70-76% . This means I need to get an admissions average of 83% or higher . For the program my admissions average will consist of my 6 highest grade 12 courses . I’m not sure if agriculture / forestry counts as a 30 level course , so I may need to complete chemistry 20 and 30 to apply for the degree program . English 30-1 , Social Studies 30 , Math Pure 30 , Biology 30 , Physics 30 , & Forestry 1110 . I’m also applying to the diploma equivelant of the program – Associates Diploma in Agriculture ( Equine Option ) . I could get a job with my diploma , and it would cost less because it is only a 4 semester ( 2 year ) course , but I would really preffer to major in equine . I believe the 8 semester ( 4 year ) degree program would open a lot more doors of opportunity for me . I really hope Jack supports me with this . I know we might end up in NY for a while , and I know we might end up moving around quite a bit if Jack ends up getting signed to the NHL ( if the “15 days left” doesn’t mean he’s about to join the military ) . There’s always after and it will be easier getting my education done now instead of saving it for later , just so I always know I have that something to fall back on if I need it .

Only 25 students are accepted into my program each year , so I really hope I have what it takes . I’m going to email a registrar for the Kemptville campus and ask if there’s anything extra they look for in successful applicants to the program

Both fiscal conservatives and social conservatives agree: government spending on higher education should be cut.

Fiscal conservatives oppose government spending on higher education

Consider this podcast from the libertarian Cato Institute.

Here is the MP3 file. (7 minutes)

It’s an interview with Dr. Neal MCluskey.

Topics:

• does higher education necessarily deliver skills that employers want?
• do most degrees really benefit employers?
• should government subsidize higher education?

About the guest:

Neal McCluskey is the associate director of Cato’s Center for Educational Freedom. Prior to arriving at Cato, McCluskey served in the U.S. Army, taught high school English, and was a freelance reporter covering municipal government and education in suburban New Jersey. More recently, he was a policy analyst at the Center for Education Reform. McCluskey is the author of the book Feds in the Classroom: How Big Government Corrupts, Cripples, and Compromises American Education, and his writings have appeared in such publications as the Wall Street Journal, Baltimore Sun, and Forbes. In addition to his written work, McCluskey has appeared on C-SPAN, CNN, the Fox News Channel, and numerous radio programs. McCluskey holds a master’s degree in political science from Rutgers University.

I think people should face the costs of the university education themselves. Then they would choose areas where they could make enough money to live and pay back their loans.

Social conservatives oppose government spending on higher education

My wonderful friend Andrew sent me this notice about an upcoming Family Research Council lecture.

Allan Carlson to Speak on Student Loans at Family Research Council

World Congress of Families founder and International Secretary Allan C. Carlson will deliver a Witherspoon Lecture at the Family Research Council on December 4 at 11:00 am, on “The Crushing Burden of Student Loans on Family Formation For Generation X.”

Studies have shown that significant numbers of graduates who are burdened with college loans are less likely to marry and have children – with negative consequences for society. Thus, there is a need to re-think the entire program.

[...]Allan Carlson has a Ph.D. in Modern European History. He is the author of many books, including “Conjugal America: On the Public Purposes of Marriage” and “The Natural Family: A Manifesto,” with Paul Mero. Click here to order his books.

Click here to download the flier.

Isn’t it amazing that fiscal conservatives agree with social conservatives? Actually, they should agree on many more things, in my opinion. It’s a bad idea for government to redistribute taxpayer money to schools, because the teacher unions just turn around and use it to influence politics, which cannot be good for giving children a quality education. Teacher unions are bad for fiscal and social conservatives – we really need to unite and make sure that they are de-funded, and de-fanged.

A funny story about libertarians

And I have to tell you a funny story. One of the quirky things about me that everyone knows is that I am able to get into the most deep and controversial conversations within a few seconds of meeting someone. For example, in the time it takes to get a blood test, I was talking to the nurse about lethal injections, capital punishment and different goals of the criminal justice system. Well, I managed to beat my score on Monday.

I was passing by a security guard to show him my badge and I noticed a book on his desk. As soon as he turned his back I leaned over the desk and read the back cover. It was a book by Lew Rockwell. So I asked him about it, and then we started talking about how libertarians ought to support social conservatism in order to keep government from having to deal with the fallout from broken homes and crime. I was just about to start talking about John Lott’s study on the link between abortion and increased crime, but there was a line-up by then, so I moved along.

So that’s what my life is like – the joy of a comprehensive Christian worldview means that you are never at a loss for something interesting to talk about. And there is a lot of reading people – knowing who you can talk to and when you’ve gone too far. Practice, practice, practice.

Plasterk kiest voor functiemenging in plaats van functiescheiding
Frank Hendriks van het Hobéon vat de kritiek van de Raad van State goed samen. Lees hier het stuk van Frank.

Ik noem, kort, de inhoudelijke kritiekpunten van de Raad van State op het voorstel van Plasterk ter herziening van het accreditatiestelsel.

Geen vermindering bureaucratie
Het nieuwe stelsel zou de bureaucratisering van accreditaties verminderen. De Raad van State toont aan dat er geen aanwijzingen zijn dat die bureaucratisering vermindert.

Alle macht bij NVAO
NVAO krijgt meer bevoegdheden. Naast dat ze opleidingen mag accrediteren (t.b.v. bekostiging en erkenning van graden) mag ze ook de rang aangeven van een opleiding t.o.v. andere opleidingen. Hierdoor krijgt de NVAO veel te veel macht. Raad van State ziet die rangorde liever door een andere partij bepaald. Ik heb al eens geopperd dat bij Economische Zaken te leggen en daar nadrukkelijker het werkveld bij te betrekken.

Geen spaan heel
“Uit alles blijkt dat de Raad van State geen spaan heel laat van de vormgeving van nieuwe accreditatiestelsel. OCW heeft zich door deze (onverwachte?) tegenvaller niet uit de wind laten slaan en, zij het met fikse vertraging, toch een op hoofdlijnen gelijkluidend wetsvoorstel ingediend bij de Tweede Kamer.”, zo schrijft Frank Hendriks.

Overheid, Minister; als de Wijzen je vragen te stoppen met het keuren van je eigen vlees…. Waarom zou je dat niet doen?

Hello there, how are you?

Today I was browsing the Internet, acquiring some knowledge if you prefer to call it like that, and I came across a posting that had the right path of creativity, therefore, I decided to re-invent it, edit it, and change it for your delightful entertainment.  Hopefully all of us girls can identify.. By all means, if you want to add another point, be my guest, this list can only keep getting better, that way we will find PRINCE CHARMING…

My Boyfriend Application and Test

First, a little about me. I’m a 26-year-old, very  good looking and intelligent Latina, with a full time Job and  attending University. I’m tired of wasting my time, so I have formulated some mandatory criteria in part A, and part B is based on points.

Part A

1) You must be born male. I’ll need to see a birth certificate proving so.

2) You must own something to wear to a formal reception. And at least a couple formal shoes.
3) You must not own or ever wear Birkenstocks, crocs footwear or wrangler jeans. Or wear your jeans so low, that  I can see the end of your briefs.
4) All your parts need to be in good working order, further testing will need to be conducted of course.
5) I can’t accept a regular drug user. Despite CA culture, I am including weed.
6) You must own at least four collared dress shirts. You need to look presentable standing next to me.
7) Your height must be proportional to your weight using the standard AMA guidelines. (fyi, I do prefer them taller than me, so you have to be at least 6 feet) .
You must have a couple photos which were  taken in the last 2 months.
9) English must be your first language. However you need to have a pretty good understanding of Spanish and Latin culture, or at least a desire to learn.

If you meet all of the requirements above then you may continue, if not, then you are now dismissed but thank you for applying to be my boyfriend.

Now: give yourself two points for each of the following criteria you meet

Part B

1) You have (or are working on) a degree.
2) You own a car and have a valid driver’s license. Suspended for DUIs: minus 10 points.

3) If your car is better and newer than mine add 5 points
4) You’ve never worn Ed Hardy, Affliction or any other Christian Audigier affiliated brand.

5) If 80% of your shoes can be described as sneakers take minus 5 points.
6) You follow at least one professional sport.
7) You have skills in bed. Not because you think you do, because your past experiences have told you.
You are not a born again Christian, Jehovah’s Witness or any other kind of religious fanatic.
9) You have been to at least three countries outside of the US.
10) You don’t need to call a handy man if something breaks around the house.
11) You know how to cook a meal for two. (Eggs, instant noodles, sandwiches, lean cuisine do not count as a meal)

12) You actually do shores around the house, like doing dishes after I cooked, help cleaning the kitchen, bringing flowers, wine etc..
13) You like stepping out of your bubble and trying new things like different cuisine, bungee jumping, salsa dancing.
14) You can make it through a romantic comedy without complaining (don’t worry we don’t have to tell your friends).
15) You have a great sense of humor. Are people laughing with you, or at you?
16) You can plan a good date without any help or advice from me. “I don’t know, what do you want to do” isn’t an answer.
17) You work out and enjoy being physically active. I hit the gym regularly, you should too.
18) You have a job that requires more than a high school diploma.
19) You read books, or at least you read the newspaper, so we can talk about worldwide subjects.  

20) You are an educated individual. You challenge my intellectual abilities.
21) You have a 5 year goal.
22) You aren’t afraid of being yourself, even if you have a dorky, nerdy side. (that’s kinda hot).
23) You’re competitive, and I don’t mean you like to battle it out on Wii with your buddies on the weekends.
24) You know how to dance.

25) You are spontaneous and creative.

26) You are secure about yourself and us. Meaning I’m not looking for a jealous, immature, insecure chauvinistic pig. People are going to check us out. Just enjoy the ride, at the end of the night I’m going home with you.

27) Last but not least, you can acknowledge when you screw up, and say sorry;  flowers and a romantic dinner might help you get some points back.

If you have a score of 40+ then please contact me immediately. If you scored between 20-35 pts, you can contact me, but I don’t have a lot of hope for our future relationship. If you did not score high enough, then please do not contact me, but if at some time in the future you are able to improve yourself and meet the minimum requirements, then you may re-apply.

You MUST respond with your age (this is a creeper free zone, 25-36 year olds only please) and your picture.

I thank you in advance for your application, however, only successful candidates will receive a response.

fyi.. I’m not trying to be rude or insult anyone..

This blog is just for fun, and to make you laugh!

With Love

xoxoxoxo Ment@l Fashion Addict

Forrás: KOMMENT.hu

A magyar munkaadók elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő dolgozók képzettségével, a külföldiek szemében pedig a legtöbb esetben kifejezetten rossz ajánlólevél a magyar diploma. Miért?

Az általános és középiskolai tanítás után a héten a felsőoktatásban is megkezdődött a szorgalmi időszak, elképesztően sok hallgatóval és sajnos elképesztően sok problémával. Ezek közül csak egy a kezelhetetlenül nagy diáklétszám, és erről szoktak is beszélni, ki milyen előjellel - a mindenkori oktatási minisztérium hatalmas eredményként jelenti be, hogy még a tavalyinál is több diák fog egyetemre járni, mások általában nem ennyire optimisták. Annyira pesszimista viszont senki sem szokott lenni, hogy sorra vegye az összes többi bajt is, azokat a gondokat, amelyek miatt egy átlagos magyar egyetem nem tud valóban versenyképes, valóban minőségi képzést adni.

A minőséghez először is magas színvonalú elméleti alapok kellenek, ahhoz pedig komoly tudományos tevékenység. Ha egy intézmény nincs ott a szakmája élvonalában, ha nem kapcsolódik be a legmagasabb szintű szakmai vérkeringésbe, akkor még a klasszikus, lezártnak tekinthető elméleteket, tudományterületeket sem tudja frissen, a kor elvárásainak megfelelően megismertetni. Márpedig a magyar egyetemek a tudományos teljesítményt jól jellemző, elsősorban publikációs tevékenység és idézettség alapján összeállított listán gyenge helyezéseket érnek el. Különösen nagy a baj azokon a területeken, ahol a Kádár-rendszer alatt durva, politikai alapú, “szocialistán tudományos” megközelítés volt a kötelező irány.

A gyenge teljesítmény egyúttal sajnos azt is maga után vonja, hogy kevés egyetem tud igazán jó partnerkapcsolatot kialakítani a világ legjobb kutatóműhelyeivel - nincs ugyanis mit beadni az együttműködésbe. Az élvonalbeliek csak azzal az egyetemmel fognak együtt dolgozni, amelyik képes számukra is új, értékes, releváns eredményeket szolgáltatni. Az egyik kör itt sajnos bezárulni látszik, hiszen minél kevesebb a kooperáció az élvonallal, annál nehezebb színvonalas eredményeket produkálni, és így tovább. Ebből csak akkor lehet kiszállni, ha elhatározzuk, hogy felzárkózunk, és nem bújunk többé ki “helyi sajátosságokra” hivatkozva a komoly megmérettetés alól.

Egy minőségi egyetem a kiváló elméleti alapokra minőségi szakképzést is nyújt. Ehhez azonban nélkülözhetetlen volna a komoly munkaerő-piaci ismeretekkel és rutinnal rendelkező oktatók tömeges jelenléte, ezt viszont nem tapasztalni. Nem csoda, a mostani professzorok generációjának történelmi okokból soha nem kellett szembenéznie a piaci igényekkel - akármit oktattak is, a diáknak végül mindig lett munkája, elintézte a tervhivatal. Ma viszont nincs így, ezért az egyetemi képzések szakmai törzsanyagát komolyan felül kell vizsgálni. Nem véletlen, hogy a megkérdezett munkaadók mindegyike panaszkodik a gyakorlatias ismeretek hiányára. Ez természetesen nem az elmélet leépítését jelenti, hanem a képzés során a szakmához kapcsolódó, megvalósítandó gyakorlati feladatok, projektmunkák életszerűvé tételét.

Ennek megvalósításához persze komolyan kellene venni az egyetemek és a munkaerőpiac, a gazdasági szféra együttműködését. Nem akarom én lendületből bezáratni az összes, nem azonnali munkakezdéshez segítő szakot, de mindenképpen változtatni kell azon, hogy a képzések keretszámának megállapítása, tartalmának kijelölése és követelményrendszerének kidolgozása szinte teljes egészében a hallgatókat később foglalkoztatók kizárásával készül el. Az már többször bebizonyosodott a világtörténelemben, hogy az állami bizottság által tervezett kereslet, kínálat és minőségpolitika nem működik - nem működik sem a cipőgyártásban, sem az egyetemeken. Hagyjunk fel vele! A hallgatónak sem érdeke, ő ugyanis azért megy egyetemre, hogy növelje saját értékét a munkaerőpiacon, ez még akkor is igaz, ha kizárólag tudományos kutatással szeretne foglalkozni, ugyanis az is egy munkaerőpiac, csak meglehetősen speciális, ahol a legnagyobb értéknövelő tényező a tudományos eredmény. Arról meg már volt szó feljebb.

A szakmai készségeket növelhetné a komoly kötelező szakmai gyakorlatok bevezetése, a jelenlegi néhány hetes, maximum egy-két nyári hónapot igénybe vevő foglalkozások helyett hosszabb időn át (akár részmunkaidőben) valódi feladatokat adni a diákoknak egy valódi munkahelyen, valódi felelősséggel.

Ez egyben hozzájárulna a szakmai szocializációhoz is. Egy munkához ugyanis nemcsak a szigorúan vett feladatok elvégzése tartozik hozzá, sőt. Mintha elfeledkeznénk róla, de mindig elengedhetetlen volt, hogy (különösen a magasabb szintű szellemi munkát végzők) jól beszéljenek világnyelveket, legyenek tárgyalóképesek, tudják bemutatni magukat, munkájukat, eredményeiket, legyen meg az ehhez szükséges kommunikációs kultúrájuk. Ehhez nem szükséges fantomfőiskolákon éveket elvégezni, ehhez egyrészt egy jó szakember kell, aki heti egy órában egy fél év alatt el tudja mondani a legfontosabb alapokat, másrészt meg sok-sok idő, ami alatt mindez rutinná, jó ízléssé válik, és nem külön elsajátítandó technikává.

Ezeket a magyar felsőoktatásról a munkaadók és az élesebb szemű, komoly összehasonlítási alapot szerző (tipikusan egy-egy félévet jobb helyen eltöltő, nemzetközi szervezetekben aktív) hallgatók tudják. Finoman fogalmazva nem diszkriminálják pozitívan a magyar diplomával rendelkezőket a legtöbb szakmában a világon sehol sem. Nem csoda. A jelenlegi felsőoktatás számos esetben egyszerűen nem ad megfelelő képzést a szakma hatékony gyakorlásához, és nem ad életpályamodellt sem.

Gyors megoldás nincs, de első lépésnek nem ártana elismerni, hogy baj van. Mert egyelőre ott tartunk, hogy mindenki elismerően bólogat, ha egy olyan intézményről van szó, amelyhez semmi köze, mindenki meg van győződve arról, hogy neki volt balszerencséje, ahova ő járt, az a rossz kivétel. Pedig nem. Kivétel nagyon-nagyon kevés van.