A Zadartól néhány tengeri mérföldre található Ugljan-szigetet egy híd köti össze a Pašman-szigettel. Már az ókorban is lakott volt, amit a római korból származó máig fennmaradt műemlékek is bizonyítanak. A szigeten számos zadari nemesi család rendelkezett nyaralóval, ezek közül a XVII. századból származó Califfi kastély a legismertebb. Az olyan halászfalvak, mint Ugljan, Lukoran, Kukljica és Preko éttermei és dalmát pincéi hamisítatlan mediterrán hangulatot árasztanak. Rendszeresek a különböző fesztiválok, amelyek közül az általában holdtöltekor Kaliban megrendezésre kerülő „Halászok éjszakája” a legnépszerűbb. Ugljan öbleiben számtalan kitűnő merülőhely található, a sziget belső területei pedig leginkább a gyalogtúrázás és kerékpározás szerelmeseit vonzzák.

Kapcsolódó linkek:

• Ugljan szigeti szállások
• Island-hopping – kerékpárral az Isztrián és a Kvarner-öbölben
• Kvarner (Gyalogtúrák)

Idén már másodszor vettünk részt a Bakony Szurdokvölgyei elnevezésű teljesítménytúrán. Kevés ennél vadregényesebb túrát ismerünk, így nagyon lelkesen vágtunk neki. Azonban az időjárás igen csak ellenünk volt, az út első felén dermesztő szél fújt. Beszámoló itt

Végre összeraktuk az egy hónappal ezelőtti, Raxon tett gyalogtúránk második napjának leírását.

Az előző napinál sokkal jobb időnk volt, helyenként ugyan belenyaltunk a felhőkbe, de nem áztunk szét, és többnyire részünk volt szép kilátásban is. Láttunk zergéket, a tegnapiaknál jóval közelebb, fénykép is készült róluk. Utána megmásztuk a környék egyik legmagasabb csúcsát, a 2007 méter magas Heukuppét. Utána egy jót üldögéltünk a Karl-Ludwig menedékházban, mielőtt visszaindultunk volna a parkolóba.

A két nap alatt 19,4 km távot tettünk meg, 1200 m szintemelkedéssel, és ugyanennyi süllyedéssel.

A hétvégén fenn voltunk a Keleti-Alpok hozzánk egyik legközelebb eső részén, a Rax nevű hegységben. Egész napos, komoly magashegységi túrát tettünk, két napi csomaggal a hátunkon. Az időjárás igen változatos volt, észleltünk egyszerre ködöt, szitálást és zivatart is. Írtunk róla fényképes beszámolót, elkészítettem a túra térképét és szintmetszetét. A nap végére kicsit kitisztult, így részünk lehetett az ottani gyönyörű kilátásban is. Láttunk alpesi szalamandrát és zergét is.

Felkerült a Monte Pasubio-beli gyalogtúránk részletes leírása, fényképekkel, térképekkel, szintmetszettel. Ez volt a hét egyik legjobb napja, kiváló volt az idő, gyönyörű a kilátás. Fényképeztünk sziklás hegyoldalakat, havas hegycsúcsokat, havasi gyopárt, mindenféle más hegyi virágokat. Ebédeltünk a menedékházban, majd felkerestük az 52 alagút útját.

Igaz, már több mint egy éve indult a WorldWalk kezdeményezés (és blog), nekem még csak ma sikerült ráakadnom. Ime egy kis ízelítő a gyalogtúra mögött meghúzódó ideológiából (akit több érdekel az látogasson el ide):

Az útnak az ideológiája továbbra is a béke, méghozzá a „kicsi béke”. Elképzelésünk szerint a békétlenség elsősorban nem odafönn születik, ahol a hatalom lakik, hanem idelent a kisembereknél, sőt az egyes emberen belül. A mi utunk, mely átvezet fagyon, forróságon, sivatagon, sziklákon, dzsungelen stb., nem csak fizikai kondíciót követel. Szerintünk fontosabb egymással megértésben lenni, a másik ember sajátosságait és az ebből fakadó tulajdonságait nem csak elviselni, hanem elfogadni is tudni kell. Megbocsátani a másik ember hibáit, azzal hogy önmagam hibáit felismerem. Türelem, megértés és segítőkészség; ezekre van elsősorban szükség, ahhoz hogy az út sikerüljön, legyen az a mi utunk vagy bármely ember életútja. A kis közösségekben, akár családon belül, barátok, munkatársak között, tapasztalható önzés, irigység, kicsinyesség, hazudozás, csalás az, ami közvetett és közvetlen utakon háborúba torkollik. Mivel üzenetünk az embereknek szól, utunk is elsősorban a lakott, urbanizált helyeken vezet át.