Les hipoteques a tipus d’interès nominal (NMR), com les de tipus fix (FRM) o variable (ARM) dominen l’actual mercat hipotecari. Els bancs les prefereixen ja que els hi ofereixen alguns avantatges, com menors pèrdues si els hipotecats deixen de pagar. Així i tot les NMR són una de les principals amenaces per als bancs, ja que són una de les causes de l’esclat i escalada de les crisis immobiliàries. Quan augmenten els tipus d’interès, les NMR indueixen els bancs a concedir préstecs menys quantiosos i exigir quotes més elevades als hipotecats a tipus d’interès variable. Fins i tot petits canvis poden influir de manera significativa en la demanda, ja que els compradors no poden accedir a préstecs elevats, i l’oferta, ja que augmenta amb les fallides i execucions. Els canvis afecten el conjunt dels agents econòmics i les seves expectatives, convertint el risc individual de fallida en un risc del sistema. Les NMR són particularment nocives quan els tipus d’interès pugen degut a l’augment de la inflació, com ha estat el cas d’aquesta crisi, ja que indueixen caigudes en els preus dels immobles superiors a les del seu Valor Actual Net (VAN) esperat.

Les anteriors crisis ens han dut noves institucions i productes financers que ens han ajudat a millorar l’economia i el benestar social. Per tal de contribuir a l’estabilitat del mercat immobiliari proposo un conjunt de productes financers: 1) Hipoteques basades en tipus d’interès real, per a aconseguir mitigar els efectes negatius d’un increment de la inflació, 2) amortidors de quotes per a evitar augments importants de les quotes a pagar i 3) opcions estabilitzadores del mercat, per a mitigar els efectes negatius dels increments dels tipus d’interès real sobre les quantitats concedides en préstec pels bancs. Tot i que aquests productes incrementen aparentment el risc que assumeixen els bancs, ja que els préstecs es retornen més lentament, els beneficis tant per als bancs com per a la resta d’agents econòmics són considerables: esforç financer similar durant tota la vida del préstec per als hipotecats, estabilització dels preus en el mercat immobiliari, “immunització” del preu dels immobles respecte la inflació, reducció de la morositat, disminució del risc del préstec respecte el valor de l’immoble, reducció dels efectes del transvasament de rendes dels hipotecats cap als estalviadors, reducció de quotes per a aquells que tenen contractada una hipoteca, accés a hipoteques de major quantitat i increment dels preus del mercat immobiliari. Tots aquests avantatges no representen cap cost per al contribuent i van encaminades a ajudar al conjunt de la societat i no tant sols als bancs.

Si voleu veure el document sencer (en anglès) podeu anar a http://realratemortgages.wordpress.com/files/2009/07/rrm_ls_so_rem.pdf

o visitar la pàgina

realratemortgages.wordpress.com

Mélységesen megérintett ez a videó, mely az a fajta, amiről mindenkinek tudni kell, mert sajnos igaz amit mondanak benne. Aki nem hiszi járjon utána, de bárki bármit is gondol nézze meg, hogy TUDJON RÓLA!!! A témához fogok kommentárt írni, de ahhoz neki kell ülni, és összeszedni a gondolataimat. Íme a videó ott ahol megtaláltam:

http://stagevu.com/video/qhpskycronrp

A kép maga nem lényeges, a megértéshez nem szükséges, ugyanis az a fontos amit mondanak. Mindenesetre kissé félek attól, hogy a videó szőrén-szálán eltűnik, ezért letöltöttem, hogy egyel több helyen meglegyen. Az eredeti honlapról letölthető a videó teljes egészében, javaslom minél többen szedjék le, manapság 227 mega nem számít olyan nagynak. És tudom, hogy majdnem másfél órás az anyag, de erre mindenkinek kell, hogy ideje legyen megnézni, ha egy kicsit is magyarnak tartja magát. Na jó, ez egy kicsit propagandaszövegnek hat így, de tényleg csak azt akarom, hogy minél több emberhez eljusson ez a videó.

El dia 18 d’agost de l’any passat vaig publicar un post al meu antic blog advertint sobre la crisi econòmica que venia a sobre; els temibles auguris que allí es plantejaven allí s’han complert fil per randa. Resulta d’una espantosa evidència que si un mísere especialista en Prehistòria podia preveure amb claredat la hecatombe que ara ens ve a sobre, qualsevol economista de pacotilla ho podria haver fet molt millor. Que ha fallat?

Avui la empresa on treballo ha realitzat una dràstica reducció de plantilla de la que m’he salvat pels pèls, de moment. Però les perspectives no son gaire afalagadores per a l’arqueologia professional a Catalunya, siguem realistes! Ara que havíem aconseguit signar un conveni col·lectiu, després de tantes lluites, aquest haurà estat en va, ja que no hi haurà ningú que se’n pugui beneficiar!

I que en faré jo d’un currículum ple de pàgines i pàgines d’excavacions? De que em serveix saber un ofici que els designis de la capriciosa  demanda del mercat capitalista ha decidit que és fútil i prescindible? Podré sobreviure a casa més d’un dia sense tenir res concret a fer? Quin misteri!

El gran inconvenient que té ser posseïdor uns mínims de cultura, és que ets plenament conscient de tots els perills, problemes i injustícies que et rodegen avui i demà. A vegades sento una espurna d’enveja per la massa de vulgars garrules que passegen felices amb xandall rosa malbaratant els seus escassos estalvis en xuminades, sense sospitar que dintre de ben poc no podran pagar la hipoteca, ni les lletres del cotxe, ni res, ja que la inflació, l’atur i la fallida dels bancs es menjarà amb patates tots els seus recursos.

I ohhh! Quina gran ironia del destí! De veritat que ningú se n’ha adonat? El mateix dia que Wall Street s’abocava al precipici sense retorn, emulant aquell mític Crack del 29, la ultradreta arrasava a Austria, ves per on, bressol d’Adolf Hitler, dictador que va pujar al poder gràcies a la històrica crisi econòmica que ni la socialdemocràcia i el liberalisme varen saber manejar. Encara hauré de donar la raó a Nietzche quan afirmava que la història era circular!

I si, Mr Bush, vostè gasti 700 milions de diners públics en salvar els banquers, no fos cas que passin gana!

PD: Si, ja sé que se suposa que aquest blog està inmers en un especial sobre el Festival de Sitges, però ara mateix el meu cap és incapaç de concentrar-se en res que no sigui macroeconomia! Algú disposa d’alguna dada que convidi a l’esperança, encara que sigui remota?

A Zimbabwe, un kilo de tomàquets al mercat pot costar 5 milions de dòlars (zimbabwencs, esclar).
Actualment, 1 dolar americà = 20 milions de dòlars zimbabwencs.
A més d’una inflació que no para de créixer, sumeu-li un 80% d’atur.

Munkám olyan, amilyen, de ennek következtében csak hétvégén szoktam bevásárolni. Az agyam is olyan, amilyen, s ennek következtében a hétvégén többször szoktam bevásárolni. Előfordult már velem, hogy háromszor ugrottam el a boltba fogkrémért, s három csomag babérlevéllel lettem gazdagabb. Azóta is azon töröm a fejem, hogyan tudnék koszorút fonni belőle. No mindegy. Tehát a minta szubjektív, feledékeny, s esetleges. De kerekítenek. Majdnem rendben. A szomszéd kisboltos az ujján. Még szerencse, hogy gyárilag tíz van neki kéznél, így csak idő kérdése. Meg türelemé. A mellette lévő zöldséges a sztochasztikus numerológia híve, nagyjából véletlenszerűen, de határozottan hol nullára, hol tízre végződő számot mond, s büszkén kitart mellette, mindenféle vásárlói kerekítési tanok ellenében. Az étterem pincérnője profin kerekít, már százas körben is. Nem aprózza el a dolgot, vagy csak előrelátón gyakorol, ki tudja, mikor vonják ki a maradék fém-pénzeket is. A réz, nikkel ára, s a forint vásárlóértéke okán, akár még reális is lehet. Igaz, az erdők is pusztulnak. Viszont a szupermarket megoldotta. Nála már minden ötre és nullára végződi, vagy majdnem minden. A reklámokon még a szokásos 99 végű számok vannak, de az áron már 100. Nem nagy ügy, alig fél, legfeljebb egy százaléknyi áremelkedés, s kit érdekel ez ilyen, amúgy is kirívóan alacsony inflációs ráta mellett. Nem is ezért pörögnék én. Hanem egy másik hír miatt. Kérdezik, mi hiányzik a versenyképességünkhöz. És itt van a gond. Mert nem baj, hogy az egy-két forintosokat kivonják, az se, ha a többi fémpénzt, gondolom kevéske erőfeszítéssel bármit meg lehet indokolni. Hanem a hogyan. Hányavetin, másfél hónapot se hagyva rá, évközben. Ami már tünet. Egyfajta gazdaságirányítási hozzáállás. Mindent lehet. Az elmúlt 22 év alatt nem lehet találni két egymást követő évet, amelyben az alapvető játékszabályokat az épp aktuális kormány, MNB, főhatóság ne változtatta volna meg gyökeresen. Kezdetben csak évente egyszer, évelejére ütemezve. Mára? Már természetes, hogy az adójogszabályok évközben váltanak ellenkezőjükre, minden mással egyetemben. S természetes, sőt magától értetődik, hogy ha egy szakértőnek nevezett kiszámolgatja, három milliárdot lehet nyerni az aprótlanításon, akkor annak rögvest neki is ugranak. Igaz, a félszázalékpontos inflációnövekedésen meg ennek a többszörösét lehet bukni, de hát az már egy másik kassza. S nem is ez a legfőbb baj, hanem az attitűd. A gazdaság szereplői marionett bábukén rángathatók, bárki kénye kedve szerint. Hát kb. ennek a meghaladása már önmagában is lendítene versenyképességünkön.

Mar majdnem megszoktuk, hogy Romaniaban az inflacio csokken, majdnem elfelejtettuk, hogy inflacio is letezik. A Roman Nemzeti Bank (RNB) sikert siker utan konyvelt el az inflacio elleni harcban, es mindenki arra szamitott, hogy az ev vegen az inflacio 4% ± 1% korul lesz, azonban agusztusban es szeptemberben bekovetkezett az amit senki sem vart – az inflacio 6% fole kuszott. Ilyen magas inflacio utoljara 2006 agusztusaban volt Romaniaban.

A RNB sajnos nagyon keves olyan eszkozzel rendelkezik, amelyet bevethet az inflacio leszoritara, es az eddig annyira hasznalt iranyado kamatlab modositasa valoszinuleg sok negativ kovetkezmenyt von maga utan. Az iranyado kamatlab 0,5%-al torteno megemelese 7,5%-ra valoszinuleg nemcsak az inflaciot fogja visszafogni, hanem a gazdasagi novekedest is.

Es lassuk, hogy is mukodik elmeleti szinten ez a dontes. Az iranyado kamatlab novelese a megtakaritas novekedesehez fog vezetni. Ez a kereslet csokkeneset idezi elo, es ez alltal csokkenti a tulzott kereslet altal kifejtett inflacios hatast. Meg mielott ez a hatast megerezne a lakossag, valoszinuleg a kereskedelmi bankok novelni fogjak a hitelek kamatlabat, es ez is hozzajarul a fogyasztas, es ez altal az inflacio csokkenesehez. Az iranyado kamatlab novelese a lej erosodesehez is fog vezetni, mivel elvarhato, hogy a kamatlab novelese spekulativ toke bearamlasat fogja eloidezni. Az erosebb lej az euroban kifejtett arak csokkeneset idezi elo, amely ujbol segit az inflacio leszoritasaban.

Az elmelet nagyon szep, azonban az iranyado kamatlab novelese eros hatassal van a gazdasagra is. Az elozo evekben a gazdasag is sikert sikerre halmozott, es magas novekedesi uteme joval meghaladta mas EU-s orszagokban elert gazdasagi novekedest. Sajnos a gazdasagi novekedes uteme alig haladta meg a 4%-ot az ev elso 9 honapjaban, es az iranyado kamatlab novelese a gazdasagi novekedes utemek csokkenesehez fog vezetni. Nem kizart hogy a kovetkezo 6 honapban a gazdasagi novekedes 3% ala csokkenjen. Ebben az esetben mar le is mondhatunk arrol is, hogy 50 ev alatt az EU-s szintre jussunk, ahhoz, legalabb 5%-os gazdasagi novekedes szukseges. A lej erosodese is negativan erinti a gazdasagot, mivel az exportor cegek ujabb vesztesegeket fognak elkonyvelni. A kereskedelmi merleg hianya jelen pillanatban a GDP 10% teszi ki – ezt az egyensulytalansagot hosszu tavon nem lehet fenntartani, a lej leertekelodese pedig az inflacio fellangolasahoz vezetne.

A nagy dilema az iranyado kamatlab mertekenek a meghatarozasa. Egy alacsony kamatlab a gazdasagi novekedes megelenkulesehez vezetne, azonban az inflacio novekedese valoszinuleg mar kozep tavon is veszelyeztetne a gazdasagi novekedest. A magas iranyado kamatlab leszoritana az inflaciot, azonban valoszinuleg a gazdasag stagnalasahoz vezetne, megnovelne a kereskedelmi merleg hianyat, es oriasi nyomast fektetne azokra a cegekre amelyek export tevekenyseget folytatnak.

A RNB helyzete egaltalan nem egyszeru. Szerintem a mostani 7,5%-os iranyado kamatlab lefekezi az inflacio novekedeset, azonban legalabb egy 7,75-8%-os szint szukseges ahhoz, hogy az inflacio csokkenjen.

A 7,5%-os kamatlab hatasat csak 3-6 honap mulva fogjuk latni, de addig is meg kell nezzuk melyek az inflacio okai, es lehet, hogy azokat kene felszamolni, es nem utolag az iranyado kamatlabbal jatszani.