Gary bevállalt egy SEO feladatot egy cégnek (http://www.diydoctor.org.uk), de kicsit tanácstalan volt, úgyhogy elment egy SEO fórumba, posztolta a problémát, hátha más SEO mesterek majd mondanak valami okosat. (SEO haverokkal jó megbeszélni a dolgokat, több szeo többet lát…)

Kapott is néhány véleményt, google optimalizálási tippet a SEO fórumon. Gary, aki egy manchesteri, Just Search nevű SEO cégnek dolgozik, megköszönte a tanácsokat, majd kifejtette, hogy szerinte akármit is tesz, a honlap már megszívta – nagyot esett a látogatottság, hiába is próbálják visszavarázsolni a jó helyezést.

seo forum self butt kicking - just search vs diydoctor seo consultancy

Aztán néhány órával később a szóbanforgó cég webmestere is ellátogatott a fórumba és vázolta a honlap problémáját. Kapott egy beszólást, hogy hagyja abba a duplikálást. A webmester nem értette, hogy mi van, ő most jár itt először, 1x, azaz egyszer tette föl a kérdést.

A webmester (gardnico1307) megtudta, hogy Gary, a cég által felkért SEO tanácsadó, már aznap járt a fórumban, tálalta a website problémát, sőt, azt is olvashatta, hogy a seo probléma Gary szerint nem orvosolható.

Gary 2500-5000 fontos áron vállalta a seo tanácsadást. Amit szerinte nem lehet rendberakni. “Thanks for all your responses, i agree completely with everything you have said. I expect that they will want to get all this sorted, i personally don’t think this will get them their rankings back, We will have to wait and see,”

Konklúziók – note for self

• Gary használta a cég honlapjának URL-jét a fórumban (tinyurl hasznos)
• Gary – szkepticizmusa ellenére is – jó pénzt kapott volna a keresőoptimalizálásért. (ha nem is hiszel benne, ne vágd át az ügyfelet)
• Gary megszívta. (ne járasd le magad)
• Gary SEO munkaadója is megszívta (ne járasd le a céget – ill. ha SEO tanácsadót alkalmazol, akkor beszéljétek meg a fórumos tanácsadást mikéntjét)

itt találtam rá a seo roundtable oldalán

A keresőoptimalizálás (SEO) témakörében immár számos blogot, honlapot találhatunk a weben, ami azt mutatja, hogy mind a keresleti, mind a kínálati oldalon találunk érdeklődőt.

Nem is akármennyit!

Sőt, kifejezett sikerágazattá nőtte ki magát, s olykor úgy tűnik, hogy a keresőoptimalizálás vetekszik a labdarúgással: mindenki ért hozzá!

A honlapok (website-ok) optimalizálása az a marketing cselekvés, amelyet az Interneten mesteremberek vagy szemfényvesztők vezetnek elő, abból a célból, hogy egy-egy honlap vagy blog (az egyszerűség kedvéért webegység) a keresők élvonalába kerüljön.

A tartós élvonalba kerülést mesteremberek, a rövid ideig tartót pedig mások hajtják végre.

Na, jó, mondhatod – de azért remélem nem mondod – és akkor most minek ez a blog itt?

Azért, mert itt még a sóhajtás is vinni fogja előre – vagy legalábbis ebben reménykedem, ezen jelenségek után: Automata gerillamarketing: Fel! Támadunk?

Márpedig ha magától megy előre, akkor sokkal jobb lesz nekem, mert lám, mennyit dolgoztam már eddig a témán, s mindig is dolgoznom kell, hacsak…

Szóval próbáljuk meg

Hogy tényleg dolgozom a keresőoptimalizálás, SEO terén:

Keresőoptimalizálás, seo blog 

Keresőoptimalizálás, SEO - ismeretterjesztő honlap

Keresőoptimalizálás, seo – egyetlen oldalban

Megpróbáltam összegezni a Seonyár2008 keresőszóra indított második magyar keresőoptimalizáló verseny első három hetének legfrissebb eredményeit: Seonyár2008 , de nehéz bármilyen következtetést levonni az eddigiekből, mert a Google igen hektikusan működik. Értem ezen nemcsak azt, hogy napról napra elég jelentős különbségeket mutat az élboly mezőnyében, nemcsak azt, hogy számos olyan oldalt is jó helyre értékel, amelyek rég megszűntek (miután a nagy blogszolgáltatók törölték a versenyblogokat), hanem azt is, hogy a Google egyes adatcentrumainak találati listája között igen nagy különbségek mutatkoznak. Ezzel a kereséssel például egyik versenyposztom az igen jónak mondható hetedik helyen szerepel:

Azon a találati listán viszont, amelyik alapján a hivatalos rangsor készül, csupán a 28 helyre jutott fel (ez a rangsor 17. helyéhez elég). Ezzel szemben egy másik versenyposztom az éjjel 12-kor végzett lekérdezéskor igen jó helyen (13) szerepelt ugyanezen a márvadó listán, és ez a 8. hely elfoglalásához volt elegendő.

Reggelre viszont ugyanez a poszt már nincs benne az első 30-ban.

Hasonlóan le-fel ugrál, sőt, néha kiesik a listából egy fontosnak gondolt oldalam: Seonyár2008 (seonyar2008.balla.biz).

Van azonban jó hírem is: Surányi György hitet tett a Seonyár mellett. Részletek: Seonyár2008

És akkor szokás szerint egy kis lista a jól szereplő oldalaimról, ezúttal erősorrendben. Az eslő 2 ötvenesben:

• Seonyár2008 – legfőbb versenyposztom a blog.hu-n
• Seonyár2008 – a 2. heti összefoglaló ugyanott
• Seonyár2008 – egy hhrf-es linkfelhő-oldal
• A 33. helyen szerepel titkos favoritom, a Seonyár2008 politblog
• Seonyár2008 – a régebbi blog-hus manzárdomra írt poszt
• Jelenleg a 65. helyen szerepel a JELEN BLOG: Seonyár2008
• Seonyár2008 poszt a Blogarléc oldalán

A harmadik ötvenesben:

• Seonyár2008 – ungparty.blogteres poszt
• Seonyár2008 – egy másik ungparty.blogteres poszt
• Seonyár2008 – a szocialista pillangószív-oldal
• Seonyár2008 – a JELEN BLOG egy bejegyzése
• Seonyár2008 – a politikai blog egyik bejegyzése
• Seonyár2008 – Berniczky-oldal a manzárd.blog.hu-n

Nem indexálja ujabban a Google az alábbi segédoldalamat, úgyhogy megküldöm egy-két linkkel:

Seonyár2008

Seonyár2008 – képtalálatok

Mindenki, aki szereti a SEO-t és tisztességesen végzi a dolgát, hogy a kedves vevő weboldala látogatottabb legyen releváns kulcsszavakra, ki nem állhatja a gátlástalan keresőoptimalizálási cégeket, akik rontják a piacot (hiszen nem mindenki gátlástalan, de a vevő nem tudhatja ki az és ki nem).

ps: arról nincs szó, hogy a CPC/ PPC, szponzorált linkes hirdetések kapcsán is hasonló visszaélések szoktak lenni és azzal mi a téma, inkább a SEO-ra került a hangsúly.

Üdv!

Elindult a Keresőmarketing, keresőoptimalizálás, SEO, SEM blog!

Erre a válaszom elég rövid lesz, és pedig a következő: nagyon-nagyon jó.

Az USA a keresőhirdetés bölcsője, innen indult világhódító útjára, itt használják a legtöbben a legnagyobb büdzsével, itt írnak szakmai kérdésekről a legtöbben, itt szerveznek mindenféle szakmai konferenciákat online és offline workshopokat, kismillió blog van, céges és nem céges, ami keresőmarketinggel (vagyis kulcsszavas hirdetésekkel, honlap-optimalizálással, szociális média optimalizálással, SEO PR-ral stb. foglalkozik, vagyis csupa olyan kérdéssel, amit a keresők, az internetes keresés inspirált).

Eddig a szép és jó. Most pedig néhény szubjektív meglátás.

A déli, illetve a déli-középső államokról mindez nem mondható el. Az igazi pezsgés ezek szerint Kaliforniában van és a keleti parton, a többiek most nagyjából ugyanott tartanak, ügyfelek és marketingesek egyaránt, ahol sokan a magyar piacon is: lassú eszmélés, aztán esetleg gyors kapkodó lépések, de mindeközben állandó paranoia és bizalmatlanság (de hol a hirdetésem? miért nem jelenek meg erre a kulcsszóra? mi az, hogy ‘inactive for search’? még hogy egy újabb landing page-re költsek, amikor most vettem egy egész website-ot! stb. stb.)

Ez igazán meglepő volt. Az is, hogy többet tudok mint a kollégáim. És itt szeretnék Fazakas Lacinak mégegyszer köszönetet mondani a jó alapozásért. Tény és való, hogy azóta rengeteget fejlődtem a folyamatos kísérletezésekkel, a taktikák finomításával, az állandó önképzéssel, a rengeteg elemzéssel, utánaolvasással, de már az indulásnál nagy előnyöm volt – és nem a Google AdWords Qualified Individual vizsga miatt, amit 2006-ban tettem le, hanem a piaci tapasztalatok (hazai és nemzetközi), az analitikai készségek és gondolkodásmód miatt.

Tegyük hozzá azt is, hogy igazából az amerikai alkalmazottak sokkal jobbak az önfényezésben, mint a gyors ÉS pontos, megbízható munkavégzésben – legalábbis szerény louisiana-i tapasztalataim ezt mutatják minden téren (helyi adminisztráció, üzletek, éttermek, marketing, stb.).

A gyorsaság megvan, csak a másik fele hiányzik, a pontosság. Viszont minden meeting, minden rákérdezés azt mutatja, hogy itt mit értek el, ott mit értek el. Hogy az adatok sokszor hibásak? Ja!! Akkor egy gyors bájmosoly, és helyezzük a hangsúlyt a szépre. És a gyors, sokszor hiteltelen, de végtelenül udvarias mosolyra mindig számíthatunk. Néha azt kérdezem magamtól, hogy hogy vitték itt ilyen sokan sokra, de a válasz valószínűleg abban rejlik, hogy ‘kockázatvállalás’ meg ‘vállalkozói szellem’ és nem feltétlenül abban, hogy ‘megbízható munka’ vagy ‘magas szakmai tudás.’

Az egyik kedvenc ügyfelem például mindenféle monogrammokkal ellátott termékeket árusít (amire csak monogrammot lehet varrni, kötni, vésni, ragasztani). Óriási profitrátával, amit sikerült 4 hét alatt 50%-kal megnövelnem. Persze nekem még nem megy annyira az amerikai önfényezés, de már kénytelen vagyok tanulni, mert most túl szerény vagyok. Ez nem vicc. Hogy a termékek milyenek? Semmi különös. Kb. tized, ötöd, harmadannyiért is megvehetnék ugyanazt a terméket, de jó a marketing (csak keresők és néha egy-egy előadás – persze mamáknak), jó a weboldal és megy a bolt. Mégegyszer: nem jobb a termék, csak egyszerűen vállalkozószellemű a mama (mellékesen egy négygyerekes anyuka, aki most már a nemzeti monogrammos piac jelentős hányadát uralja). Na és még valami, elkapott egy olyan kommunikációs stílust, amit kevés versenytársa tud produkálni. De a többit fedje homály.

Vissza a keresőmarketinghez és a kevésbé internetes amerikai államokhoz: a szakmai tudás (kifejezetten a keresőmarketinget értékelve) nem jobb az USA ezen államaiban mint amit Magyarországon láttam (Texas kezd élretörni délen, az igaz).

Mi jobb? Az értékesítési tevékenység és a hagyományos banner piac, aminek sokszor a hátán adják el a keresőhirdetéseket. Integrált marketingként. És a mySpace marketing, meg a YouTube, meg még további szociális média oldalak, amiket felfedeztek már a megfelelő célcsoportok érdeklődési köre kapcsán. Azok is jobban kihasználtak. De a Sales az mindent visz, ilyen rádumáló készséget ritkán láttam Magyarországon. És a névjegykártya is mindig kéznél van. Ha csak 5 percre beszélgetünk valakivel egy kávézóban, rögtön előkerül. Ráadásul, úgy tűnik a többség keze több dolgot is markol, egyszerre több üzletben utaznak.

Ha arra gondolok, hogy a magyarok mennyivel másabbak ezen a téren, akkor némi szomorúsággal vegyes értetlenség fog el. Tényleg csak ennyi lenne, hogy mernek és csinálják az amerikaiak? Akkor gyerünk már.

Ja és még egy dolog. Itt az USA-ban az a szó, hogy agresszív, az egyik legpozitívabb, amit ember mondhat. Pláne, ha a szóbanforgó lény egy marketinges. Ha meg akarunk nyerni egy amerikai céget, akkor semmiképp ne hagyjuk ki azt a kifejezést, hogy ‘aggressive marketing strategy’. Ez itt default ha marketingről van szó, semmiféle Steve Ballmer buddie dolog nincs benne. Ez sem vicc.

Emlékeztek arra, hogy milyen agresszív taktikával nyerte meg Wolf Gábor a HVG Golden Blog versenyt? Na az USA-ban ez alapnyomulási szint. Nyomulni, nyomulni: Pushy vagy push-over, ez itt a kérdés.

A testreszabott keresésről (personalized search), annak várható hatásairól beszélgetett Gord Hotchkiss a Google két vezető munkatársával,

• Marissa Mayerrel (a felhasználók szemszögéből nézve)
• és Matt Cutts-szal (a keresőoptimalizálók szemével nézve)

A testreszabott keresés a jövő a Google szerint. Hogyan befolyásolja ez a kapott találati listákat, és az erre épülő szolgáltatásokat, mint pl.  a honlapok optimalizálását?

(még a héten jön a folytatás, egy rövid magyar összefoglaló és komment – de akit felcsigáz a dolog, ne fogja vissza magát: a Matt Cutts interjú teljes átiratban megtalálható a Search Engine Land oldalán)

Körbeszaladtam a Google-ben a háztáji keresőmarketing, azon belül pedig a keresőoptimalizálási fórumokat keresve. Hát, kissé siralmas a helyzet. Keresőhirdetésre/ AdWords-re/ Etargetre stb. semmi, keresőoptimalizálásra pedig néhány névleges, vagy elhalt kezdeményezés. Mármint fórum – blog van garmadával.

Az egyetlen élő fórum, amit találtam, az szipeter kezdeményezése volt, ahol már nem 0 és 2 között mozgott a hozzászólások száma, és nem az admin meg az admin beszélgetett egymással magában.

Anno az első morzsákat az anonimitásba burkolózó ‘Keresőmarketing’ nevű adminman moderálta fórumon szedtem fel, és most szomorúan láttam (vagy ez jó hír lenne?), hogy ezt írta ki a kapura: “A keresomarketing.fpn.hu fóruma a mai nappal (2006.10.30) megszűnt. Két és fél éves működése alatt több, a témával foglalkozó weblap, blog és fórum indult – további fenntartását nem érzem szükségesnek.” Sajnálom, nagyon tetszett a stílusa. És a fórum igazi közösség volt, sok érdeklődővel, sok önkéntes segítővel. Kár. (a bejegyzést javítottam, nem Tigaman volt a moderátor – köszi Balázs – hanem kicsoda?)

AdSense fórum sincs, itt talán a webni.innen.hu oldalgazdája, Jároli József fogadta a legtöbb magyarországi AdSense felhasználót válaszokkal, beszélgetéssel.

Szóval nézegettem a szipeter SEO fórumot, egész ígéretes.

Van még itthon hasonlóan tapasztaltabbaknak célzott fórum szerintetek? (Mármint ami élő és nem egy szellemtanya mint ez.) És egyáltalán: kell-e fórum, ha van blog, komment, és egy maroknyi olyan szakmabeli, aki valamennyire is nyitott szakmai párbeszédre, és egyébként is éppen elég munkájuk van?

Reagálva kicsit bővebben a Bizblogon fellángolt vitára: igen, a szakmának szüksége van arra, hogy kitaláljuk mi alapján vagyunk közös nevezőn. Ennek a közös platformnak, minősítési rendszernek, stb. szívesen vagyok szekértolója – immár 3 éve próbálkozom hasonlóval. Ajánlatom: 10 főig fizetem az első sört. Aki jönne, kommenteljen!

Igen, Danny Sullivan vezetésével lezajlott ‘A keresőmarketing’ konferencia Chicago-ban, és Danny marad a posztján, sikerült megállapodnia (keresőmarketingbe beleértve a keresőoptimalizálást/SEO, a keresőhirdetést/CPC stb.). Ma beszámolót tartott Laci (Fazakas), elhozta a nagy spirál ‘füzetet,’ amit lazán hozzá vágtak a rendezvényen. Lesz mit olvasnom egy pár napig.

A konferencia szokásos networking pillanatai képregényben összesítve a SEOMOZ-on érhetők el itt. Már a regisztrációkor (nem utólag) egy vaskos, kb. 4-5 cm vastag anyag várta a résztvevőket, benne az előadók anyagaival, és ami nekem kifejezetten tetszett, egy olyan többszintű programajánlóval, ami az egyidejű előadásokból, szekciókból kínált a résztvevők tapasztalatához igazított S, M, L, XL-es programcsomagokat. A szervezők szabadkoztak a hiányzó (!) jegyzetek miatt, de nem volt mit tenni, ha vki nem küldte be előre az előadás anyagát, az kimaradt a könyvből. Így a füzetke csak 3-4kg-os volt, bevásárlókocsit nem adtak hozzá. Aki viszont, a majdnem egyhetes, kifejezetten a keresőmarketingre koncentráló eseményt követően, inkább digitálisan akarja tárolni a preziket, az csak ellátogat a konferencia előadások oldalára, és rögtön hozzáfér az aktuális okosságokhoz. A SES (Search Engine Strategies) rendezvény a Hilton hotelben volt, de ezekhez a szervezési megoldásokhoz nem kell óriási pénz, ‘csak’ jó szervezés, időzítés, és ide kellene eljutni a tihanyi Internet Hungary konferenciákon is. Meg oda is, hogy ne 2 napban próbáljuk lefedni a hazai internetes ügyeket, amikor régen 4-5 napossá kellene szélesíteni. Senki nem mondta, hogy szervezni könnyű vagy hálás dolog (pláne nem technikai gikszereknek kitéve). De nem is a negatív kritikára helyezném a hangsúlyt, inkább arra, hogy ennél nagyobb és másabb az igény, és az igényfelmérést jó lenne már2007 januárban érzékelni (sőt 2006 októbere óta is folyamatosan fel-felbukkan), első nap a konferencia-anyagokat megkapni, sokat beszélgetni előadások után, és sok _nem_ szakmabelit, hanem érdeklődőt, felhasználót látni, hallani, stb.

És hogy a szokásos heppem se maradjon el, jó lenne a hazai keresőmarketingesekkel találkozni, ismerkedni, piacot formálni. Növekszünk, igény van, elférünk a magyar és a regionális piacon is, sőt, ha jól csináljuk, azon túl is. Ahogy Laci mondta az ottaniakról ‘ a hangulat nem az volt, hogy ellenségek vagyunk, hanem az, hogy versenytársak. Más a mentalitás.’ Én meg szeretek ellenkezni, de nem az ellenkezés kedvéért, hanem a ‘jobbára optimista vagyok, minden eshetőségre készen’ elv szerint: szóval mi van akkor, ha nem mások az emberek annyira, csak nincs aki szervezzen?

Szerintem, legyen 2007-ben nemcsak általában offline-online integráltan, nemcsak simán online (és azon belül keresők), hanem külön keresőmarketinges fórum az Internet Hungary-n, legyenek ott azok, akiket a weben, a keresőmarketingben aktívnak mutatják maguk (Damjanovich Nebojsa, Tigaman-Balázs, Jároli József, Bánóczy Zoltán, Berényi Konrád, Bobály Mihály, Grégász Zsolt, Csepregi Balázs, Széll András, SziPeter, természetesen Fazakas Laci, és még sorolhatnám, hiszen már most kb. 100 ügynökség kínál keresőmarketinges szolgáltatást!). Nem hiszem el, hogy nincs rá havi, kéthavi 1 óra, vagy nincs rá affinitás. Tényleg érdekelne, hogy mi az akadály. Egyébként is jön a karácsony, meg a világbéke. Válasz? (remélem a személyes Google alertjére mindenki reagál…)

A keresőoptimalizálók száma és versenykedve egyre növekszik. Júliusban indult el a pillangószívás, aminek kapcsán harzolt nemrég az egyik rádióműsorban is meginterjúvolták: a hallott számok alapján szépen gyarapszanak a verseny céljából kitalált, és egyébként nem használt ‘pillangószív’ szóösszetételre a találatok (google.com: 1.270.000, google.hu: 1.960.000). Számuk nagy iramban növekszik még december 31-ig a verseny zárásáig.

SEO 2. hazai verseny:

Kb. 1 hónapja indult el egy keresőoptimalizációs verseny linkfelhő szóra, zárás március 1-jén.

Mindkét verseny ingyenes, bár nem mindenki örült annak, hogy elindul (menet közben, vagyis az első lezárta előtt) egy másik verseny, és az is némi kavarodást okozott, hogy a linkfelhő akkor most ingyenes vagy sem.

Nekem a kavarodást inkább az okozza, hogy a ‘linkfelhő’ egy létező szó, és a SEO verseny enyhén szólva maga alá fogja gyűrni a linkfelhőhöz szorosabban, tartalmasabban, nem versenyből kapcsolódó oldalakat. Oszlassátok el a kételyeimet, ha lehet. (Harzol, a pillangószív szervezője, neki is gyűrközött, hogy megnyerje a nem általa szervezett 2. SEO versenyt, úgyhogy reméljük, tesz a tartalmasság érdekében lépéseket.)

Legközelebb javaslom a csiperkeszumó, a páncélosnagyi, a gyémántkrigli, vagy a nejlonbugyelláris, továbbá nagyon elvetemülteknek az ezaleghosszabbszóerreosztnemkeressenki kulcsszavakat.

Fontos megjegyzés: (harzol, sajnálom, hogy a rádióadásban nem hangzott el kellő hangsúllyal)

A keresők (Google, Yahoo, Tangó, Vizsla24 stb.) a fentiekhez hasonló versenyeket nem támogatják, mivel a verseny során a normálistól eltérő (illegális) módszerek is alkalmazhatók: ugyanezen megoldásoknak az üzleti, mindennapi életben való alkalmazása a honlapok kizárását vonja maga után, mivel a felhasználói élményt és a keresők szolgáltatási színvonalát egyaránt rontja. Ezért is, és általában a keresőoptimalizálási szakma hitelének megőrzéséhez is lényeges, hogy NE hétköznapi szavakra indítsanak SEO versenyeket a továbbiakban.

Sajnos most is sokan úgy gondolják, (igen, felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek is), hogy a keresőkkel bárki bármikor trükközhet, le-be-kifizethet, vagy hogy a kereső úgyis csak random ad ki találatokat. Nem, a találati lista nem megvehető, nem kerülhet senki x évre az első helyre, hanem nagyon szigorú matemaikai elveken nyugszik a rangsorolás, legalábbis a Google keresőjéről beszélve (a PageRank algoritmuson kívül, még több mint száz súlyozó tényező van a kulcsszavakra kiadott listákban az egyes honlapok rangsorolásánál). Ha bármikor publicitást kap egy verseny, használjuk ki az alkalmat arra, hogy nagyon világosan különítsük el a SEO versenyt a SEO szakmától, és röviden, érthetően magyarázzuk el a keresők működési elvét (nem a pagerank részletes tálalására gondoltam, de minőségi linkek elvét talán sokan megértik, még ha nagyon leegyszerűsítve is).

Egyébként sok sikert mindenkinek. Ha lesz a végén sörözés, akkor szívesen elmegyek.

Ilyen megnevezéseket meg posztokat is csak az USA-ban találnak ki (meg Chief Internet Evangelist, mert nálunk max. a papucs orrán pamutbojt). Kb. két hete Kispadék írtak róla, hogy Calacanis otthagyta az AOL-t, tegnap meg arról nyilatkozott (dec. 05. Chicago SES konferencia), hogy elszegődött az egyik leghíresebb kockázati tőkés céghez, a Sequoia Capitalhoz (l. a YouTube tőkeinjekciója) mint ‘Entrepreneur in Action.’ Mennek a találgatások, hogy mi a következő nagy dobása (ha már pl. egy bloggyűjteményt eladott uszkve 25 millió dollárért) Engem kevésbé izgat a vállalkozói szellem munkakör megnevezésben való megnyilvánulása (bár lehet, hogy ez a jövő), inkább azon mosolyogtam jót, amiket a blogozásról, meg a keresőoptimalizálásról (SEO) mondott:

• Hogy lesz vki befutott, A-listás blogger? Minden nap látogass el a  Techmeme oldalra, aztán menj vissza a blogodba és mondd el, hogy mit gondolsz az ott megjelent aktuális hírekről.  30 nap múlva már a sikerlistán is vagy.
• Azt szeretem a blogozásban, hogy nem áll közéd és a kiadó közé senki. Valami hülyeséget írsz este, lefekvés előtt, és futótűzként terjed tovább.
• A spam mindent tönkrevág (ez egy jólfésült, zselézett fordítás erre:  Slimebuckets ruin each new industry and ruin it for everyone with spam, across the mediums of social news, seo & email.)
• Az a blogger, akit posztonként/ bejegyzésenként fizetnek, csak összepiszkítja a blogoszférát, olyan mintha szemetet szórna szét az utcán. (Itt kíváncsi lennék, hogy milyen fizetési módokat használna/ használt ő – látogatószám? kommentek száma? pingback? pongback?)

És mit mond egy nem SEO-s Calacanis a keresőmarketing konferencián a sok száz SEO-s között a keresőoptimalizálásról?

A keresőoptimalizálás (SEO) ló…t sem ér, ha van egy jó oldalad, jó tartalommal, akkor a Google-ben is jó helyezést érsz el. (Ebben persze nem értünk egyet, ez kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy ha jól írsz vagy festesz, nem kell kilincselned, mert elismernek. De jól hangzik. Olyan egyszerűen.)

és

‘Keep it simple.’ (ha!)

(Hát Calacanis-t valószínűleg díszvendégnek szánták, és díszbefektetőnek, nem szakmabeliként járhatott a SES-en…)

A keresőoptimalizálás új neve, Danny Sullivan előadása szerint, ‘Search Engine PR’, vagyis kereső PR, jelenti Laci, aki most épp a keresőmarketingesek fő fórumán vesz részt, a SES koferencián, a zimankós Chicago-ban.

Persze Danny szava nem szent, ahogy a marketing sem, de az indoklás szerint az új névvel (mi a jó ég az a keresőoptimalizálás?) jobban fogják érteni a cégek, hirdetők, hogy mit is tehet egy jól optimalizált oldal vagy cikk a szervezet és a célcsoport közti kétirányú kommunikáció érdekében: vagyis az új névvel egyszerűen jobban eladható a termék. Persze kapásból beugrott, ahogy David Vise a Google története c. könyvében is azt mondja, hogy azért szponzorált link (fizetett hivatkozás) az AdWords hirdetések neve, és nem ‘reklám’, mert ha Reklám lenne kiírva a Google jobb oldalán futó hirdetések fölé, akkor kevesebben kattintanának át a hirdető oldalára…

2006 nyarán volt arról egy finomabb vita, hogy a keresőoptimalizálás és a PR között milyen viszony is van, ha van. Kicsit magyarosabban: hogyan viszonyul egymáshoz a vállalati online kommunikáció, imázsformálás illetve a honlapok keresőbarát kialakítása (magasabb, jobb helyezés a keresők, pl. Google, Tangó, VizslaNonStop találati listáiban a cég, intézmény, alapítvány, blog stb. profilját meghatározó kulcsszavakra).

A vitában én a kettő szoros kapcsolata mellett törtem nógrádi ropit, tehát a SEO PR létjogosultsága mellett álltam ki az alábbi érvekkel:

Először is leszögezném, hogy a PR oldalán Szántó Balázs állt a Noguchi szakembere, tapasztalt PR-os, a SEO PR oldalán meg én, szerény személyemmel. Ezért érvelésem barátilag, mint nem PR-os, úgy kezdtem, hogy [Balázs, ez egy ] “elég karakán álláspont.
Szerintem felfogható a keresőoptimalizálás az online PR fontos eszközeként, persze nem meggyőzni akarlak, a véleményed tiszteletben tartom. Miért gondolom mégis úgy, hogy vannak olyan szempontok, ami alapján a PR egy lehetséges eszközének tekinthető a SEO?

1, A kiindulási pontom az, hogy van offline és online PR: az offline-t jobban irányítja a vállalat (a sajtókampányt ő szervezi, meghívottakat ő választja ki), az online-t pedig a webes látogató, vagyis ilyen értelemben nemcsak az jön el, akit meghívtak, hanem aki megtalál. Célirányosan bárki kereshet: a PR célcsoportként kezeli a sajtót, a kereskedőket, forgalmazókat, jogszabály-alkotókat stb., akik mind potenciális látogatók a honlapra.
2, Kotler meghatározásában a PR „olyan programok választékát foglalja magában, amelyeket úgy alakítottunk ki, hogy segítsék vagy védelmezzék a cég imázsát.” A cég imázsának része a webes jelenlét, vagy nem? Online szinten legalábbis „a jó értékelés vagy hírnév egyenesen arányos a jó helyezéssel a találati listában.”
3, a PR elsősorban nem az értékesítésről szól, hanem az infóról: hasonlóan a keresőoptimalizáláshoz (szerintem): Geoff Ramsey (eMarketer CEO) szerint a keresőkben kapott jó találatok a szakemberek szerint sem teljesen reklámként viselkednek (első a tájékoztatás ill. a SEMPO 2005. decemberi felmérésében: a keresőmarketinges befektetések első számú motivációja a márkaismertség növelése volt (62%), a 2. (60%) a márkatudatosság.
Abban igazad van, hogy nincs kétirányú kommunikáció SEO-PR-ban és ez lényeges szempont (de akkor mi van azokkal a blogokkal, ahol nincs hozzászólási lehetőség? PR eszköz a fotókiállítás ha már túl vagyunk a köszöntőn? Stb.)
Az, hogy ki hogyan fog fel egy szakmát, így a “péeres, mint végrehajtó szakmunkás” nem a SEO-n múlik. Columbot szeretjük, de Kovács János nyomozó főhadnagyot nem biztos, hogy olyan okosnak képzeljük. Előítéletek lesznek.
Nagy naivan úgy gondolom, hogy ’a fogyasztó torkán a terméket, szolgáltatást’ nem kéne lenyomni, mert nem liba, és mert én sem szeretem, ha gombóc van a torkomban vagy pumpa. Ezért vonz a blog/ a PR/ a SEO mert mind felhasználóbarátabb megoldást kínál. Szóval így látom a kispályás kispadon.

(ez volt 2006. júniusában)

——————————————————————————————————-

A teljesség kedvéért álljon itt Balázs válasza is:

Igazad van—nem is vitatom—, hogy a SEO a kommunikációs mix nagyon fontos eleme. Viszont szerintem inkább találjanak rólam egy (ideális esetben pozitív) blogbejegyzést és egy linket, mint a saját honlapomat… A SEO a kommunikátor szempontjából passzív, illetve egyirányú(bb) csatorna: a fogyasztó keres, és majd talál. Valamit.

Az is benne van, hogy a SEO eléggé manuális, repetitív, de nagy szakértelmet igénylő műfaj. Márpedig én úgy gondolom, egy péeres inkább legyen generalista, illetve a célközönség szakértője, mint egy-egy terület vagy kommunikációs csatorna specialistája. Elég, ha épp annyit tud, hogy mi az eszköz, mire jó, és ki ért hozzá a legjobban. Akár házon belül, akár alvállalkozóként. (Ez persze jóval túlmutat a SEO/PR kérdéskörön.)

Mert gyakorlatilag minden PR, online és off. A Média Hungary-n mondta Pikó András, a moderátorunk: amikor Pester költözött, automatikusan a megszokott (vagy azzal megegyező nevű) taxis céget választotta, egészen addig, amíg a sofőr bunkó nem volt. (Nem akarta elvinni, mert hogy nem ő volt az első hiénasorban.) Úgyhogy soha töbé nem hívta a céget.

Ez is PR, csak rossz. Hiszen a reputáció az, amit akkor mondanak rólad, ha nem vagy a szobában. A kommentek szerintem nagyon fontosak, viszonylag nehéz párbeszéet kezdeni nélkülük. Ebből a szempontból mondjuk egy fotókiállítás is lehet jó, mert lehet beszélgetni róla, ha máshogy nem is, legalább a látogatók egymás közt.

——————————-Eddig az idézet.—————————

És az egész SEO PR dologban a lényeg nem is az új név, vagy a teoretikus besorolás, hanem egy frissebb szemlélet, és a stratégiai partnerségek kialakításának nélkülözhetetlensége. Aki a weben van és nem kereshető, akármit is csinál, akármilyen eszközzel, akár jól fogalmazott és szerteszéjjel küldött sajtóközleményekkel, az egyszerűen nem éri el a célját olyan hatékonyan, ahogy szeretné, ahogy tehetné.
Nem véletlenül van az, hogy egyre sikeresebb és elismertebb külföldön a SEO PR. Mert a cégeknek sem mindegy, hogy melyik cikket kapják róluk az első oldalon az interneten keresők – és ez még csak a SEO PR nagyon szűken vett feladatköre.

Egy gyakran frissített, információdús blog érdekes, friss bejegyzésekkel maga a kincs, kiváltképp olyan cégeknek, akik nagy figyelmet fordítanak a minőségi ügyfélkapcsolat-tartásra. A blogban az a jó, hogy

• olcsó: nagyon alacsony büdzsét igényel (kb. nulla forintot technológiailag, és mondjuk átlagosan heti 0,5-2 nap munkaidőt egy blogger kollégától),
• ingyenes piackutató: gyors visszajelzésre, őszinte párbeszédre ad lehetőséget,
• stabil reklámhely: no meg persze van egy saját bejáratú, rendszeres reklámfelületünk,
• látható: a gyakori frissülés miatt, cégünk blogja a felhasználók orra elé kerül a vállalkozás főbb termékeit és szolgáltatásait leíró kulcsszavakra a keresőkben.

Klasszikusan egy olyan eszköz, amely a KKV-knak is kiváló költséghatékony megoldást jelent a piaci versenyben, a láthatóságért való küzdelemben. Ha a cégnél nincs olyan ember, aki ezzel tudna foglalkozni, vagy nyavalyognak a kollégák, hogy nem tudnak miről írni, vagy csak nem tudnak jól fogalmazni, akkor adjunk fel egy apróhirdetést, hogy részmunkaidőben bloggert keresünk az alábbi szakterületre (és itt szó szerint bármilyen témakör jöhet).

Ne gondoljuk, hogy egy használtruha üzlettel, egy kozmetikával, vagy egy bringajavítással nem lehet blogolni.
Példák üzleti blogtémákra
Second hand ruhák blogja: minden bálabontás hír, de írhatunk arról is, hogy a textilfestő szakkörnek adtunk maradék anyagokat, vagy épp arról, hogy ha akciósan elhozhatja mindenki egy használt kabátját és azt leszámítják az új árából. Színesítheti a blogot, ha kis ruhatörténeti bejegyzéseket írunk, vagy farsangkor ötleteket adunk gyorsan elkészíthető jelmezekhez.
Kozmetika: minden évszaknak megvannak a maga szépségápolási tippjei. Írjunk arról, amiről ügyfeleink szívesen olvasnak női magazinokban (mit együnk, mit ne, hogyan kutyuljuk az uborkát meg a tojást stb.). És persze itt is jól lehet reklámozni egyéb akciókat, pl. egy 10 alkalmas masszázsbérletet, vagy a holt időszakokra szóló x százalékos kedvezményeket, vagy a hűségprogram elindítását, gyakornokok betanítását. Aktuális helyi pletyik habosíthatják a tortát.
Bringa: critical mass vagy bringaverseny tudósítások, történeti érdekességek szinte minden hétre adnak okot blogírásra. Ehhez jöhetnek a különleges szerzemények, alkatrészek bemutatói, a helyi bringás utak,vagy autós-bringás összetűzések kommentjei, stb.
És ez csak három, random kiragadott példa. Szerencsére blogolni minden témában lehet.
Igen, a Forma-1 vagy Dr. Kiss Éva tarcsai logopédus is indíthatna blogot, lenne olvasója, és ingyen kapná a termékek, programok, ajánlatok piackutatási adatait (melyik termék nem jön be, és melyik igen; mire lenne igény, kik a legaktívabb ügyfelek és miért stb.). Világszerte több mint 50 millió blog van, és nem szégyell blogolni a Sun Microsystems, a Google sem. A blogok sokszor egy közös felületen jelennek meg, ilyen például Magyarországon a Blogter, a Freeblog, vagy a Sarok közössége. Ezért a blogoknál plusz lehetőség van arra, hogy ismerkedjünk, hozzászóljunk, odafigyeljünk, és arra is hogy nekünk beszóljanak persze, épp úgy mint a fórumoknál. Hát erre is fel kell vérmérséklettel készülni.
És ha már van blogunk, akkor gondoskodjunk arról is, hogy
a, bekerül a blogkeresőkbe, mint pl. a Miner
b, bekerül a megfelelő katalógusokba (speciel hazánkban a legnagyobb katalógus a Startlap, és szinte minden témára akad egy …lap.hu oldal, pl. külön a vízvezeték szerelésére nincs, de vízvezetékre van)

A teljesség igénye nélkül, nézzünk végig néhány internethez kötődő, és azon kívüli, a ‘valós világban’ működő megoldást, ami lokális sikert hozhat helyi közösségek vállalkozói számára.
Interneten
Keresőkben az élbolyban lenni
Ha van honlapunk, blogunk, akkor a Google-ban, a Tangón, a Vizslán legyünk elöl mindenképp. Nemcsak a cég nevére, hanem a termékekre. Még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy viszonylag kevés potenciális ügyfelünk van webközelben. Ha a közvetlen ügyfél nem is, az ismerőse, unokája használhatja az internetet. Ne becsüljük le a távirányításos keresés hatékonyságát (“Katikám, nézd már meg, hogy hol tudok itt Berényben terráriumot venni Danikának!” vagy ahogy múltkor a nagymamám mondta: “Most van valami kedvezményes szemvizsgálat, a nevét nem tudom, mert csak azt értem, hogy duplavé, duplavé vagy mi, de keresd már meg nekem.” Na ez alapján is megkerestem, de nem azért mert annyira ügyes vagyok, hogy konkrét név nélkül is megtalálok bármit a keresőkben, mint a Google, hanem mert a három nagy szemüvegárus egy nagy láncot alkot és sejtettem, hogy náluk lehet ez az ingyenes szemvizsgálat…). Szóval keresni másoknak is szoktunk, a hirdetés építhet a közvetett reklámra. Az még nem reklám, hogy az aktuális akció kinn van a weboldalon, tegyük láthatóvá honlapunkat a fontos szavakra, amikre a vevők keresnek. Mint pl. a fenti esetben az ‘ingyenes szemvizsgálat.’ Ezt hogyan? Keressünk olyan céget, ami vállal keresőoptimalizálást (olyan cég, ami megzsírozza a honlapot, hogy jobban fusson, előrébb legyen), vagy, ha azonnali változást akarunk, hirdessünk a keresőkben egy keresőmarketinges cég segítségével, illetve, néhány ezres büdzsé esetén, közvetlenül a keresők hirdetési rendszerében (ilyen az Etarget vagy a Google AdWords szolgáltatása).
Próbáljunk meg jó helyen lenni a keresőkben. Olyan keresőszavakra mint az ‘autó Miskolc’ nagyon könnyen és gyorsan a találati lista elejére kerülhetünk, és ha már valaki csak a mi kis miskolci szervizünk iránt érdeklődik, akkor tényleg minket keres, megy, fizet stb.
Fórumok
Ha nincs honlapunk, akkor ott vannak a fórumok, és növekvő számban az ingyenes apróhirdetést kínáló oldalak. Fórumokban csak a megfelelő témát támadjuk le a cég reklámjával, és azt is a jó ízlés keretében, sok odavágó hasznos információval kísérve. Ne akarjunk a macskagazdit keresőknek manikűrt eladni két gazdátlan macs hirdetése közé ékelve, mert csúnyán visszaszólnak a fórumokon, és azt később már nagyon nehéz lesz levakarni az üzletünkről, ha a cég nevére keresnek az érdeklődők a Google-ben, a Tangón, vagy a Vizslában.
Internetes naplók (blogok)
Egy blog rendszeres és informatív bejegyzésekkel, olyan cégeknek, akik nagy figyelmet fordítanak a minőségi ügyfélkapcsolat-tartásra, maga a kincs. Több hasznos tanácsot találhatunk a BizBlogon, ahol számos cikk foglalkozik blogmarketinggel. A blogban az a jó, hogy végtelenül olcsó, gyors, és tényleges párbeszédre ad lehetőséget, no meg persze van egy saját bejáratú, rendszeres reklámhelyünk. Aki nem fél az ügyfelek jó vagy rossz visszajelzéseitől, annak mindenképp ajánlott.

A Forbes magazin október 10-én megjelent cikke szerint, “valamennyien a Google-nek dolgozunk, vagy legalábbis az lehet az érzésünk.” Kevés olyan cég van a világon, állítja Quentin Hardy, amely ennyire belenyúlt volna szinte valamennyi iparág, vagy vállalat életébe: van aki hirdet a Google-ben, van aki a weboldalát kínálja hirdetési felületként, van akit megvesz a keresőóriás, van akit meg támogat, vagy akár mindezek kombinációja/ permutációja. És mindeközben minden egyes kereséssel tovább csiszoljuk a keresőmotor agyát, vagyis a honlapokat, képeket, vagy akár zippelt kódokat begyűjtő robotok/ pókocskák működési mechanizmusát. Tény, a keresőszolgáltatás mindenütt jelen van, a bevétel duzzad (5-6 milliárd dollár 2005-re), és az alkalmazottak száma úgy nő, hogy maga a CEO, Eric Schmidt sem tudja, éppen hányan dolgoznak a cégnek “New York, Kirkland, Beijing, Bangalore, Zurich. Azt hittem ezeken a helyeken 10-10 főt alkalmazunk. Erre kiderül, hogy mindenhol százat.” Scmidt nemcsak a személyzet számáról nem volt eddig tájékozott, azt sem tudta például, hogy az 5 milliárdos bevételhez nem sok nagy cég nagy számlája kell, hanem a temérdek kicsi. Nem is értem, miért ő lett a cégvezető. Na jó, valamit mégis tudhat, ha 10 milliárd dollár körüli összeg áll a Google rendelkezésére, hogy tovább erősítse üzleti jelenlétét.

Tényleg a legerősebb stratégiai pertnerségi kapcsolatokat alakítja ki: MySpace, EBay, YouTube, AOL kereső, AmitAkarsz. Felvásárolt kb. 50 kisebb szoftvervállalatot, és nekik köszönhetjük a naptárt, a szövegszerkesztőt (Writely helyett okt. 10-től GoogleDocs), a fotómegosztó/ rendező Picasa alkalmazást stb. Van térkép, blog, közösségi hálózat (Orkut–az iwiw, myvip tesója). Szuperjó a Google levelezési programja, a Gmail (kipróbáltam sokfélét, valóban), és mindez a nagy télapócsomag ingyen van a felhasználónak, hogy az ára a hirdetők pénztárcájából térüljön meg. Mind-mind egy-egy reklámfelület. Gondolkoztam is, hogy most már ideje lenne a kozmetikusomról blogolni, és cserébe ingyen masszírozást kapni. Jó, értem én, a csokiért még fizetni kell, de ki tudja meddig?

Schmidt, pontosabban a Google nem is titkolja, hogy mamut akar lenni, és már az is. Nem is húzhatna magára a cég egy rózsaszín tüllszoknyát, hogy kicsi elefánt vagyok. A mamut sok cég lábára rálép*, de a Google hirdetési mechanizmusa, együttműködési tervei, még mindig szimpatikus fiatalos lendülete és hozzáállása sokak számára a megélhetést vagy legalábbis jelentős bevételt, növekedést, illetve minőségi szolgáltatást jelentenek (a nyertes-nyertes helyzet pedig segít abban, hogy ne próbáljon meg sziszegni vagy visítani nagyon, akinek a lábára léptek). A cégvezető elképzelése az, hogy egy monstrum IT vállalatot építenek ki, aminek a motorja a Google–keresőipari komplexum, a szélesebb értelmet nyerő Googleplex (félelmetes, nyomasztó, és gyönyörű–mintha az lenne a tét, hogy tényleg lesz-e tartósan nyertes-nyertes helyzet a globális üzleti világban, és ha igen, hogyan és meddig?).

A cikkben egy nagyon-nagyon nagy baki van, vagy a szerző vagy a Yahoo részéről. Idézem: “Timothy Cadogan, a Yahoo keresési szolgáltatásainak alelnöke szerint legalább 150 (!) olyan cég van, amely a keresőmarketingre specializálódott, ideértve az Efficient Frontier, a Performics, az Avenue A és az Iprospect ügynökségeket.” Mr Cadogan majdnem eltalálta, hogy Magyarországon hány cég van (kb. 120), de semmiképpen nem az amerikai vagy a globális adatot becsülte meg. Ha a magyar keresőmarketinges piacot egy kisebb fajta USA államéval megfelelőnek vesszük, akkor is nagyon alacsony a 150-es szám. Igen, akkor is, ha ehhez hozzávesszük a fúziókat, ügynökségi csoportokat. Még az ezer is kevés lenne. Pláne ha az európai, kínai, indiai, dél-amerikai stb. piacokat is számítjuk.

Ugyanakkor az online piac lassul (29%-kal), a Yahoo és a Microsoft viszont lassan de biztosan elmarad a versenyben. Állítólag Steven Ballmer vezérigazgatója megfogadta, hogy ‘eltemeti’ Eric Schmidtet, és mindennek nyomatékot adott egy repülő székkel is. Legalábbis a cégtől távozó Mark Lucovsky programozó távozásakor az utolsó (kilépési) interjúnál mindezt így látta, és ezt a bíróságon is elmondta… Most Lucovsky a Google-nél van, és a különböző nyílt forráskódú guglis szoftverek mixelésén, összekapcsolásán (mash-up, ejtsd: mesáp) dolgozik. Nem is akárhogy: pl. valós idejű szoftverfejlesztéseken a Google térképprogramjával (Google Maps). Arról nem szólt a hír, hogy Lucovsky most milyen, talán szuvenírként elhozott székben ül.

A Programmable Web szerint, amely pont az ilyen mash-upok figyelésére állt rá, a jelenleg használt szoftverkeverékek legalább fele a Google térképekre épül (jól járt a Google a KeyHole-lal kétségtelen). Kik is használják ezeket? Dell, British Airways, NASA és még sokan mások. ‘A Google az út nem a cél,’ meg ‘mindig a sárga úton,’ és egyéb frappánsságok.
*”A mamutnak hatalmas a testmérete, mint egy rendőrautó, kvázi nagy a feje” (in memoriam KFT).

A poszt eredetileg az Arcanian Consulting weboldalán jelent meg.

A lokális preferencián túl Greg Jarboe 2006. március 22-i cikkében arról is beszámol, hogy a keresőmotorok most már azt is lehetővé teszik, hogy a potenciális látogatókat életkor, nem, és más demográfiai változók figyelembevételével célozzuk meg. És még ennél is tovább megy: a felhasználó egyéni keresési profilja alapján arra is mód nyílik, hogy egy releváns hirdetés napokkal a konkrét kulcsszavas keresés után jelenjen meg a felhasználó monitorán, például az MSN adCenter szolgáltatása révén, amihez az alapadatokat a regisztrált felhasználók önként adták meg személyes adatlapjuk kitöltésekor. A viselkedésen alapuló keresés utáni hirdetések konverziós rátája is jóval magasabb, 5-10-szerese a nem targetált online reklámoknak. Jarboe, összegezve a hozzászólók véleményeit, arra is rámutat, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a vertikális, réspiacot célzó weboldalak mivel részletesebb keresést tesznek lehetővé.

Greg Jarboe: Targeting Search Ads By Demographics & Behavior, SEW, 2006. március 22. http://searchenginewatch.com

Persze biztosat jósolni nem lehet. De azt már most megállapíthatjuk, hogy folyamatos és nagy változások vannak az online keresés terén. Ahogy John Battelle a The Search (A keresés) c. könyvében rámutat "a legérdekesebb dolog még hátravan. Minden keresőmérnök szereti hangoztatni azt, hogy a keresés most legfeljebb 5%-os hatékonysággal működik–még a két számjegyű százalékarányt el sem érte a keresésben rejlő potenciál" (2005:252). Állítása szerint a jövő keresőmotorja, már nem is a mai értelemben vett keresőmotor, hanem inkább egyfajta 'intelligens hírszerző' (intelligent agent), Larry Page, a Google egyik alapítójának szavával élve egy mindentudó mester 'könyvtáros,' aki az emberiség tudástárházát tökéletesen ismeri. Az általuk használt metafora mind afelé mutat, hogy a jövő keresői emberi vonásúak lesznek, a saját személyiségünket tükröző személyi titkárok, akik azért képesek testreszabni, mert maguk is testet öltenek.

Battelle briliáns meglátása az, hogy bár nem várhatjuk el, hogy minden kérdésre tökéletesen objektív választ kapjunk, az mégis elvárható, hogy "a tökéletes keresés a kereső személy tökéletes válaszát adja, ahogy azt ő definiálja–ha kell jelentés formájában, vagy talán összegezve a főbb szempontokat, trendeket" és mindennek fejébe még tökéletes memóriával is rendelkezik." A másik, ma még futurisztikusnak ható meglátása az, hogy a keresés, mint egy dzsinn, kiszabadul a személyi számítógépből és mindenféle eszközökbe beköltözik, többek között nemcsak a mobilkészülékekbe, hanem az autóba, a poggyászba, a kutyába, a pénztárcába stb., vagyis mindenbe aminek értéke van és amihez apró digitális készülékek, chipek csatlakoztathatók: elmondják majd, hogy "Itt vagyok, épp ezen és ezen a helyen, és ezt és ezt tettem a távollétedben" (2005:254) és hozzáteszi "de ahhoz, hogy a tökéletes keresés megvalósuljon, mindent kereshetővé kell tenni, mindenbe be kell építeni."

A végletesen testreszabott keresés azonban azt is jelenti, hogy a keresés mint tevékenység mindig velünk marad, nem számolódik fel. Az emberi természet alapvető vonásaként, újult formában, velünk lesz a felfedezés öröme, az újdonságok felkutatása iránti igény, ami aktív cselekvéssel jár. A keresőmarketing, ami a kereső fogyasztóra épít, szolgálja azt a feladatot, hogy szinte precíziós pontossággal mérjük be a potenciális célközönséget, és mindig a legfogékonyabb pillanatában kerüljön a megfelelő termék vagy szolgáltatás, és annak a digitális elérhetősége a keze ügyébe.

John Battelle: The Search: how Google and its rivals rewrote the rules of business and transformed our culture (A keresés: hogyan írták újra az üzleti szabályokat és változtatták meg kultúránkat a Google és versenytársai), Penguin Books Ltd. London, 2005

A web közösségi jellege egyre erősödőben van, és ennek megfelelően már most szinte minden felhasználó egyben feltöltő is. Ezt a jelenséget hívják web 2.0-nak és Next Netnek is, és egyelőre még csak találgatások vannak arra, hogy az ezzel járó fokozódó kétirányú online kommunikáció milyen következményekkel járhat: egy biztos, a webet már nem az informatikusok, nem a kereskedők, nem is a marketingesek, hanem a fogyasztók uralják. Ennek megfelelően a keresőprogramok is egyre inkább a fogyasztóra szabják szolgáltatásaikat.

Képzeljük el azt a nem is olyan távoli jövőben lévő helyzetet, hogy a Business 2.0 által Next Netnek nevezett webes világban felhasználóként rákeresünk a 'fesztivál' szóra. Az általunk bejárt online útvonalak nyomon követésével (URL tracking), a kereső találati listája már nemcsak azt veszi figyelembe, hogy jól szerkesztett-e a honlap, sűrűn és magas relevancia-értékkel szerepel-e rajta a kulcsszó, sok jó minőségű link mutat-e rá, hanem az általunk kedvelt témák alapján módosítja a találati toplistát. Ha én mint felhasználó általában komolyzenei témájú lapokra látogatok, előrébb kerülhet a fesztiválzenekar linkje a listában, viszont ha gyakran látogatok könnyűzenei oldalakat, fórumokat, és minden évben alaposan tanulmányozom a nyári diákfesztiválok lapjait, akkor elképzelhető, hogy a keresés időpontjának megfelelő könnyűzenei programok kerülnek előbbre (pl. a soproni Volt fesztivál, vagy a Diáksziget). Ugyanígy, ha inkább a filmes oldalak érdekelnek, akkor az aktuális és lokálisan legközelebb fekvő filmfesztiválokról kaphatok elsősorban találatokat, Magyarországon a budapestiről, vagy azon belül a győriről, vagy, franciás orientáltság esetén, a Cannes-i Filmfesztiválról.

A kontextus alapú, alkalmazott szemantikai megoldás egyre hatékonyabb a keresőalgoritmusok fejlődésével, vagyis a felhasználói szokások nyomon követésével (milyen kifejezésekre keresünk, milyen típusú oldalakra látogatunk el, mennyi időt töltünk ott, milyen oldalak szerepelnek a kedvencek között, amiket könyvjelzővel rendszeresen elérhetővé tettünk az egyéni felhasználói felületünkön, melyik országból, és azon belül településről internetezünk stb.) egyre inkább nekünk célzott, a mi érdeklődésünknek és szükségleteinknek megfelelő találati eredményeket kapunk, akár általános keresésben, akár a szövegkörnyezetre épülő ajánlott linkekben.

Felmerül a kérdés, hogy ha ennyire tökéletesedik a találatok jellege és száma a keresésnél, akkor hogyan hat majd ez a reklámkampányokra és közvetlenül a keresőmarketingre. Véleményem szerint a tendencia egyszerre segíti és gátolja a keresőmarketingesek feladatát. A lokális preferencia következtében könnyen kerülhetnek az élbolyba olyan honlapok, amik országos szinten nem annyira jól optimalizálták weboldalaikat. Visszatérve a gyomaendrődi kutyakozmetika példájára, egy helyi (gyomaendrődi) URL címről érkező kérés 'kutyakozmetika' kulcsszóra, lehet, hogy pillanatokon belül meghozza a kívánt eredményt a top tízbe, annak ellenére, hogy nem írta be a felhasználó a 'Gyomaendrőd' keresőszót, de a keresőrobotok felismerték, hogy honnan jött a lekérdezés. Ezek szerint ez azt jelenti, hogy nem is kell optimalizálni a honlapokat? Távolról sem: a releváns oldal tartalmi pillérét adó kulcsszavakat akkor is be kell azonosítani, a honlapot keresőbaráttá tenni.

Ami valószínűbbnek látszik az az, hogy a keresőoptimalizálással elért eredmény, a jó helyezés sokkal tartósabb lesz. Hasonlóképp, budapesti azonos profilú cégeknek is 'csak' egymással kell versenyezniük, de ha a kereső a kerületet is felismeri, akkor már csak az adott kisebb földrajzi egységeken belüli vállalkozások versenyeznek egymással a találati listák jó helyéért.

Logikus következtetésnek tűnik az is, hogy ha a kereső ennyire ismeri a felhasználót és valós idejű digitális memóriaként szolgál számára, akkor a gyors keresés érdekében már nem több kifejezéssel szűkíti a több száz oldalas találati listákat, hiszen megteszi ezt helyette a minden webes mozdulatot követő kereső, hanem csak egy kulcsszóra keres rá (l. 'fesztivál' és nem 'Sopron' & 'diákfesztivál' & '2006'). A tölcsért tehát maga a keresőmotor szűkíti tovább a felhasználónak, így időt és pénzt takarítva meg neki.

Már most lehetséges nem szövegalapú adatokra keresni a weben, pl. fotókra a flickr.com vagy videókra a youtube.com címkéivel. A gazdaságos keresés így felöleli az audiovizuális webes tárházat is. A szavakon túlmutató keresésre további példát ad az ask.com keresője, ahol a találati listákban megjelenő linkekhez rendelt kis távcsőt ábrázoló ikonra kattintva egy gyors pillantást vethetünk a honlapra, és így villámnézetben megbizonyosodhatunk afelől, hogy ez-e az az oldal, amit keresünk.

Itt érdemes megemlíteni a jelenségre először reagáló, nagy port kavaró dokumentumot, a Rick Levine, Christopher Locke, Doc Searls, és David Weinberger nevével fémjelzett Cluetrain Manifesto-t (Cluetrain Kiáltvány), amely 95 tételből áll. A kiáltvány egyik alaptétele szerint az interneten kialakult virtuális piacokon globális párbeszédek folynak, a felhasználók újabb és újabb módszereket fedeznek fel a hatékonyabb és gyorsabb tudásmegosztás érdekében (l. fórumok/ blogok), így maguk a piacok egyre okosabbak lesznek, de a vállalatok nem képesek lépést tartani ebben a fejlődési folyamatban. Vagy felveszik az új típusú piacokon folyó kommunikációs fonalat, vagy irrelevánssá válnak a piac szempontjából. A kiáltvány arra is rámutat, hogy az új piaci szereplők már nem úgy reagálnak a tömegmédiára, mint annak előtte: a tömegtájékoztatási csatornák elvesztették az 'autentikusságukat.' A vállalati küldetés, a beszámolók, a féligazságokat közvetítő reklámok helyét egyre inkább átveszi a fogyasztó és a termelő közötti nyílt színi és nyitott párbeszéd, ami az online marketingben is azokat a típusú technikákat hozza előtérbe, amik magát a globális beszélgetést szolgálják. Sok nagyvállalat reagált már erre a személyesebb párbeszéd iránti igényre, köztük a Microsoft, a WalMart stb., amely utóbbi épp az online ingyenes, és fogyasztók által feltöltött wikipédiás bejegyzés miatt perel

A másik, szintén kezelhető veszély meglátásom szerint a szakma misztifikált ismeretlenségében rejlik. A keresőmarketing még mindig újdonságnak számít: sokan az érdekelt vállalkozások közül nem is tudják, miről van szó, sőt azt sem, hogy a keresők találati listái nem random jelleggel működnek. 'Mit vagy kit keres a keresőmarketing? Talán valami fejvadászos dolog? Vagy valami fizetéssel kapcsolatos: részesedést kapok a marketingből?' Érdemes megkérdezni néhány potenciálisnak mondható ügyfelet arról, hogy hallott-e már a fogalomról, és ha még nem, akkor mire asszociál.

A nagy ismeretlenből hogy kerülhet a keresőmarketing a köztudatba? A reklámügynökségek, a webes fejlesztéssel foglalkozó cégek, vagy közvetlen ismerősök révén? A reklámügynökségek nem számíthatnak sok bevételre a keresőmarketingből, ezért nem fogják vehemensen ajánlani (legalábbis, úgy tűnik, hogy még egy ideig eltarthat az érdektelenség, bár a válaszadók azt is lemondták, hogy a fiatalosabb reklámügynökségek már sokkal pozitívabbak a keresőmarketinggel szemben). Az már jó százalékaránynak számít, ha ügyfelek 15%-a reklámügynökségeken keresztül érkezik. A webes cégek között sok a félkész tudással rendelkező cég, vagy egyszerűen az a cég, amelyiknek nem tartozik a profiljába, és ha a vevő nem kéri, akkor ő sem ajánlja (rosszabb esetben megéri neki, egy drága, mutatós, nem strukturált sablont eladni, kevés munka és sok pénz reményében). Az ismerős már jobb, ha el tudja magyarázni, és ha van elég számú ismerős Magyarországon, hogy suttogóreklámmal gyorsan elterjessze: de nincs, hiszen még viszonylag kevés az internethasználó, még kevesebb a tájékozott, tapasztalt felhasználó/ vállalkozás, amely a technológiával lépést tart. Az ismerős inkább a tolakodó felbukkanó hirdetést, a bannert, a startlapos apróhirdetést ismeri, de a keresőmarketing egy alvó Csipkerózsika.

A keresőmarketing ironikus paradoxona, hogy magára a tevékenységre nem lehet rákeresni, mert új fogalmat hozott a magyar üzleti és marketinges szótárba. A kelepcéből az egyedüli kiút a fogalom elterjesztése, az ismertség növelése, és ismét paradox módon, nem pusztán az online világban, vagy üzletkötők szorgos munkája révén. Nagyon hasznos az online párbeszéd támogatása (l. keresomarketing.fpn.hu fórum, webni.innen.hu szakmai oldal hozzászólási lehetőséggel, és olyan blogkezdeményezések mint pl. az onlinemarketing.blog.hu), de önmagában ez is azt feltételezi, hogy a fogalom már ismert. Történnek nagyon jó próbálkozások arra, hogy a sajtóban, például az üzleti tippek fejezetben egy lehetséges eszközként ajánlják a keresőmarketinget (l. utolsó bekezdés) Ezt nagyon jó, és hosszabb távon is járható útnak találom. De azt sem tartom kizártnak, hogy a hagyományos és nem szakmai lapokban hirdessenek keresőmarketinges cégek (pl. a Metró újságban egy printscreen, és hozzá a kérdés 'Akarja, hogy az Ön cége honlapja első legyen a találati listában?').

Ugyancsak fontos lehet a nemcsak szakmai (marketinges), hanem egyéb kereskedelmi fórumokon, szakvásárokon, kiállításokon való megjelenés, hiszen éppen univerzális jellege miatt, könnyen készíthető egy az alkalomhoz illő, jó, személyes, az érdeklődést felkeltő villámbemutató, a szakmát megfelelően képviselve. Azt is egy járható útnak tartanám, ha egy keresőmarketinges cég egy főiskolán/ egyetemen stb. ingyenes keresési tréninget tartana a jövő vállalkozóinak 'Hogyan használd ki a Google teljes arzenálját?' címmel. A ténylegesen hasznos keresési tippeken keresztül azt is tudatosíthatnánk a hallgatóságban, hogy van egy, a keresők szolgáltatásaira épülő szakma (keresőmarketing ill. keresőoptimalizálás). Egy-két anekdota (l. a BMW kizárása, vagy a Bush elnök lejáratására áthúrozott 'failure'/ 'miserable failure' keresőszavak), és főként az informatív trükkök (idézőjeles/szűkített keresés/ folkszonómia stb.) egy óra alatt szórakoztatóan és hasznosan ismertették egyben a szolgáltatásunkat is. De számos lehetőség van még, ami egyelőre kiaknázatlannak tűnik, és jelentősen elősegíthetné a keresőmarketing fogalmának elterjedését.

Például Csepregi Balázs: Elavult Statisztika, Hogyan mérjük a látogatottságot? c. 2006. március 8-án megjelent tartalmas cikke a HVG online KKV tippjei között kiváló megoldás a szolgáltatás bemutatására, és egyben az ügynökségi promócióra is. http://hvg.hu/kkv.tippek/20060308inter.aspx

Hasonlóképp, nagyon jónak találtam a HVG:A látogatottság másodlagos: Nyolc tévhit a keresőmarketingben, 2006. január 23.,(szerzői név feltüntetése nélkül) c. cikket (http://hvg.hu/kkv/20060112keresoopt.aspx )

Számos más hasonló informatív cikk, nagy forgalmú, minőségi médiában szintén jót tenne a szakma hírnevének, nem úgy mint a FigyelőNet oldalán zajló rövid pengeváltás a már citált Google Gengszterek cikk kapcsán.

Mivel az egyes elemeket már a dolgozat vonatkozó fejezeteiben elemeztem, ezért most csak azokra a (véleményem szerint) kulcsfontosságú, veszélyfaktorokra szeretnék kitérni, amelyek bár makrokörnyezeti tényezők, és így kívül esnek az egyes keresőmarketinges cégek hatókörén, mégis specifikusak a magyarországi keresőmarketingre nézve, és éppen ezért megoldásuk nem a külföldi trendektől vagy a keresőmotoroktól függ, hanem a cégek összmegjelenésétől, illetve az általuk kialakított belpiaci játékszabályoktól. Ez a két veszély: a rossz hírnév és a tartós ismeretlenségben maradás.

Tekintettel arra, hogy a legnagyobb de elkerülhető veszélynek a keresőmarketing még most épülő presztízsének elvesztése látszik, zárógondolatként itt szeretnék erre reagálni. Tanulmányaim és a nemzetközi kitekintés alapján (1) úgy vélem, hogy nagy potenciál van a szakmabeliek összefogásában (pl. önállóan mint Keresőmarketing Szövetség, vagy a Magyar Marketing Szövetséghez tartozó Internet Marketing Klub alszekciójaként). Az összefogás alapeleme egy hatékony minőségbiztosítási rendszer, vagy egy hazai viszonyokra adaptált etikai kódex kidolgozása lehetne.

Ennek keretében, a már rétegzettnek (!) mondott szakmában az élenjáró, elhivatott szakmabeliek kezdeményezésére fontos lenne definiálni azt, hogy milyen technikai, marketinges, etikai és egyéb feltételei vannak a tagságnak (kritériumrendszer), milyen magyar nyelvű szakirodalom ajánlott az oktatásban, milyen egyéb online megjelenő weboldalakon érhetők el minőségi cikkek, aktuális anyagok (beleértve az egyes cégek honlapján megjelenő friss híreket, és szakmai blogokat is). A keresőmarketing szolgáltatás minőségének és megbízhatóságának védelmében, kiemelt fontosságú, hogy legyen egy nyílt, hozzáférhető etikai kódex (külön a szövetség és a tagok honlapján), egy olyan logó, amit a tagok mint minősített keresőmarketinges szolgáltatást (is) kínáló cégek kitehetnek a honlapra (2), és amiből a belépő érdeklődő rögtön láthatja, hogy hányadán áll az ügynökséggel (esetleg ellenőrizheti is a logó valóságtartalmát a szövetségi honlapon, ha nem éppen onnan jutott el a céghez).

Bár a felmérés alapján a szakmabeliek egységesen azon a véleményen vannak, hogy nem lesz hajlandóság a szakmai fortélyok megosztására (hiszen ezzel éppen piaci előnyük elvesztését kockáztathatnák), néhányan mégis úgy értékelik, hogy fontos lenne valamiféle egységes etikai irányvonal kialakítása, és kivétel nélkül mind a 21 válaszadó szükségesnek tartja a félkész, mirelit marketingesek kiszűrését, és általában véve igényét fejezte ki a szakma nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Tehát a szakmai összefogásnál nem elsősorban a tapasztalatcsere szintjén mutatkozik igény, vagy inkább lehetőség, hanem a szakma védelme terén. Az együttműködés megkezdéséhez ez már bőven elég indokot ad. Ezen túl természetesen feltehetőleg lenne igény arra is, hogy a főbb angol nyelvű szakirodalmat magyar nyelven is gyorsan, könnyen és frissében elérhetővé tegyek a tagok, más marketingesek, vagy akár a szélesebb közönség számára, hiszen ez nem a titkolt fogásokat szolgáltatja ki a versenytársaknak, hanem megkönnyíti a fejlett keresőmarketinggel rendelkező országokban mutatkozó trendek megismerését, és vélhetően a szakma komolyabb hazai elismerését.

Jelenleg a szakmát nagyjából tömörítő, jó indulattal 'orgánumnak' mondható szerveződés a Startlap keresőmarketing.lap.hu linkgyűjteménye, amelynek szerkesztését egy nem szakmabeli végzi, bár Damjanovich Nebojsa elmondása szerint többször is segítette már a szerkesztő munkáját. A lap alaposabb szakmai felügyeletét (így például a duplikált cégek kiszűrését, vagy a jövőben a szövetségi tagok szeparált listázását) mindenképpen aktuálisnak látom, még akkor is, ha esetleg a naplófájlok elemzése alapján nem onnan érkeznek az ügynökségekhez látogatók. Ez a helyzet ugyanis a szakma ismertebbé válásával nyilvánvalóan változni fog.

(1) L. a keresőmarketing főbb nemzetközi orgánumait bemutató függeléket. A választ adó 21 cégből 4 tagja valamilyen szakmai szövetségnek (a megnevezett szervezetek: Magyar Marketing Szövetség, PR Szövetség, és 1 cég (Arcanian Consulting) lépett be célirányosan keresőmarketinges szervezetbe mint az Európai Keresőmarketing Szövetség (SMA-EU) Munkacsoportja.

(2) Tanulságos példaként: az 1990-es években az óriási piaci kereslet hatására gomba módra szaporodtak el a nagyon vegyes minőségű nyelviskolák, és az is nyelvtanárnak számított, aki középfokon beszélt valamennyire. A piac telítődésével, a jobb nyelviskolák összefogtak, meghatározták a minőségi szolgáltatás elemeit, tagjaikat ellátták egy 'Minősített Nyelviskola' Q jelzésű logóval stb. A piaci folyamatok alakulása azt mutatta, hogy ezek a nyelviskolák szereztek akkora piaci részesedést, amivel nemcsak az aktuális keresleti hullámot lovagolták meg, hanem hosszú távra bebiztosították magukat a ma már kevesebb gyors sikert ígérő piacon. A keresőmarketinges ügynökségek hasonló utat járhatnak be az online üzleti élénkülésével, és a lelkes amatőrök túl könnyű belépésével.

Veszélyek

• a keresőmarketing szakma továbbra is homályban marad
• mint szolgáltatás fokozottan védenie kell főbb értékeit: a minőséget és a megbízhatóságot
• Egyre több kontár/ amatőr keresőmarketinges cég tűnik fel a piacon: a szakmai minőség kárára mehet
• Egyre több nyerészkedő/ gátlástalan keresőmarketinges tűnik fel: a szakmai megbízhatóságot veszélyezteti, és a szakma általános megbélyegzéséhez is vezethet (a suttogó negatív reklám gyorsan utazik a weben)
• Megnő és kiélesedik a verseny: erősödnek a piacon a törésvonalak, ésszerű szakmai együttműködés helyett ujjal mutogatások, szaporodó visszaélések, ellenségeskedés
• számos esetben a keresőoptimalizálás utómunkálatot igényel, egy (szép, drága de) nem keresőbarát honlapot kell javítani: kognitív disszonanciához vezethet, és a vevő inkább lemond a szolgáltatásról, hogy megtarthassa honlapját; ha be is látja szükségességét, nem jó érzéssel áll hozzá
• felhajtott kattintások a PPC-nél: márkarombolás veszélye
• stagnál a hazai internetkultúra (nem nő a szélessáv, a felhasználók, letöltések száma stb.)
• a vállalkozások továbbra sem költenek marketing tanácsadásra[1], honlapfejlesztésre vagy, egyáltalán, webes megjelenésre

[1] "A MarketCom Kft. által a BKIK megbízásából készített felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a cégek üzletmenetét fejlesztő tanácsadásra jóval kevesebb cég költ, mint a jogi vagy pénzügyi tanácsadásra…A marketing, kommunikációs és értékesítési tanácsadás a 12 szereplős listán csak a középmezőnyben található meg… ez azért is szomorú, mivel az egyre egységesülő EU-piacon a magyar cégek versenyhátránya elsősorban e területeken érezhető. „A magyar cégek jó része kiváló termékeket gyárt, illetve jó színvonalon képes szolgáltatást nyújtani. – mondta el Simon Attila, a cég ügyvezetője -, azonban nem képes erről a megcélzott vevőit tájékoztatni és a magyar piacon egyre nagyobb számban megjelenő külföldi versenytársakhoz képesti előnyeit kommunikálni,” írja a a HVG 2006. március 24-i Versenyhátrányban a cégek, Gyerekcipőben jár az üzletfejlesztés c. cikke. http://hvg.hu/kkv.tippek/20060323kutatas.aspx

Lehetőségek

• Terjed az internethozzáférés, növekszik a fogyasztói bázis, amire az online vállalkozások (keresőmarketinges cégek ügyfélbázisa) épülnek,
• Nagy és növekszik a potenciális vevőbázisa (KKV-knak fontos az alacsony piacra lépési költség; erősödik az egókeresés, a blogok volumene–tehát távlatként a civil szféra is vevőként léphet be a piacra)
• a multinacionális vállalatok is ébredeznek: top listás helyezés összefonódik a top márkával
• a PPC gyorsan terjedhet és húzhatja maga után a keresőoptimalizálást is
• kiváló szinergikus hatás (offline és online)
• a keresőmarketing ismertségének további erősítése (szakmai cikkek, rendezvények, promóciók, ingyenes/ konzultációk) miatt alapkövetelménnyé válhat a webdesignnál
• minél ismertebb lesz, annál természetesebb összetevője lesz a marketingmixnek
• különösen kedvez a piaci réseknek: az érdekelt kereskedők több pénzt áldoznak a keresésre
• új távlatokat nyit a lokális keresés ill. az egyéb preferenciákon/ egyéni keresési történet alapján adott találati lista
• a hazai keresőmarketing elmaradottsága miatt könnyebben láthatók a jövőbeli (nyugati) trendek, és könnyebb azokra felkészülni
• a keresőmotorok egyre inkább médiaszolgáltatókká válnak: a felhasználó többet időt tölthet a keresőoldalakon, megnő a keresés potenciálja

Gyengeségek

• homályos, ismeretlen fogalom a nem szakmabeliek számára; nincs a köztudatban
• a legfőbb potenciális vevőkör (KKV) meggyőzését nehezítheti, ha a vezető (generációs problémák miatt) nem ismeri fel az online üzleti trendekkel való együttmozgás fontosságát: limitált a keresőmarketing kommunikálhatósága, látens marad az igény
• nincs garancia a szakmailag megbízható cégre, a vevők nem látják mi etikus, mi nem, és mi mivel jár
• Nincs garancia a jó találatra
• A szolgáltatás nagyban függ a keresőmotorok szolgáltatásaitól, hierarchiájától stb.
• viszonylag bonyolultabb
• igénybe veszi az ügyfelet (többszörös egyeztetés, majd nyomon követés)
• türelmi idővel jár: nem azonnal látható a keresőre optimalizált honlap
• a keresőoptimalizálás nem kipróbálható
• a keresőoptimalizálás nem osztható
• folyamatosan változó etikai kódex
• nem egyszeri megoldás, folyamatos odafigyelést igényel
• a reklámügynökségek nem motiváltak a keresőmarketinges eszközök integrálásában: kimarad a marketingmixből
• a vállalkozások többsége nem különít el külön költséget a keresőmarketingre
• felhasználók sokszor kerülik a PPC listákat