Este é um vídeo onde um grupo de jovens diz ter usado 5 milhões de peças de lego.Este vídeo já foi comprovado que é fake(falso), mas estou colocando pois é bem legal.O vídeo é em inglês, mas eles não falam nada que atrapalhe sua diversão.

Norbert and Petra from the Netherlands enjoyed their holiday in Nepal, and the hair sharing was definitely a highlight! Norbert seems to suit the leonine look – perhaps the couple will explore hair sharing possibilities in Africa on their next trip? Sounds cool, as long as no one gets eaten!

Send in your holiday hair sharing snaps to notabaldy@gmail.com.

à l’occasion de la sortie de son troisième volet sur la série les origines du mal. Le Journal “20 Minutes” a publié un entretien avec l’auteur Jean-Christophe Grangé, dans lequel il fait une petite référence au Nicaragua

Extrait:

“20 Minutes: Vous êtes l’un des rares écrivains français à s’être fait un nom aux Etats-Unis…

JCG: Je ne peux pas vous laisser croire ça… Etre un écrivain français reconnu pour ses thrillers aux Etats-Unis, c’est comme essayer de vendre au Nicaragua les bananes cultivées dans son potager parisien ! Mais je ne désespère pas. Le livre que je viens de commencer pourrait par exemple faire une bonne série télé.“

Lisez l’integralité de l’entretien sur: 20 Minutes .fr

Visitez notre boutique des livres et musique du Nicaragua

Je recommande vivement cette retrospective retracant les 40 ans de carriere du photographe Robert Vano, qui se tient jusqu’au 9 septembre a la gallerie Manes. Tres interessant, beaucoup de photos (plus de 200!), certaines que l’on reconnait sans hesiter, et une technique parfaite. Et en plus Mr Vano etait la hier dimanche pour dedicacer ses photos.

J’ai trouve un article sur cette exposition sur Radio Prague (en Anglais), avec quelques photos.

……

O sabor do queijo deve ter ficado ótimo depois que os dois entraram, o mundo é mais Punk do que imaginamos…

A los santos no se les juzga, se les venera. Ésto dice Octavio Paz refiriéndose a Gandhi y sus contradicciones. “Por algo lo harán”, parece decir. No debe ser nada fácil ser santo, deduzco… Mejor, lo afirmo.

Ese término, santo, tiene connotaciones parecidas en todas las religiones. Para los hindúes se afirma que han obtenido poderes sobrehumanos y conocimientos que los elevan por encima de hombres y de dioses: se trata de esa dimensión más allá de lo sensorial que se les revela a través de la “concentración”, la meditación; la oración cristiana. El Hinduismo tiene muchísimos (casi incontables) dioses pero en todos ellos se puede ver al Dios Supremo, se debe ver. Esta herencia de estos santos védicos (crearon, pensaron, imaginaron “Los Vedas”, de cronología indescifrable aunque seguramente no posterior al año 3000 a.C), estos secretos universales que les fueron revelados tienen (sobre todo tuvieron) enorme trascendencia en la vida del hindú común, encastado, ya que sus ritos de nacimiento, matrimonio y muerte derivan de estas revelaciones. Santos, pues, que sirvieron de apoyo a toda una civilización, la gran fortaleza del pensamiento.

Lo más parecido que tenemos en el Cristianismo se llamaba Agustín y había nacido en el 354 d. C, en plena crisis del Imperio Romano, cerca de Cartago. No fue en muchos aspectos Agustín un ejemplo de vida, siempre bailando entre diferentes corrientes de pensamiento, siempre experimentando nuevas sensaciones, seguramente un rufián: pero está claro que algo importante (algo importantísimo) le fue dado a conocer. Si además le unimos que es un estupendísimo escritor tenemos ante nosotros a el primer filósofo del Cristianismo. Él, un maniqueísta seguidor de Manes, empeñado casi toda la vida en que las fuerzas del Bien y del Mal luchan a brazo partido y que ésto es insuperable. Un mal hombre, si queremos, pero que se da cuenta un día, abriendo la Biblia que Dios es inmensamente superior, infinitamente superior, que el Bien siempre saldrá victorioso de este combate (lo que no impide que para un cristiano la vida no tenga un desenlace: salvación o condenación; este hecho no se debe olvidar, sería absurdo).

Pero el gran descubrimiento de San Agustín es la intimidad, el alma: la capacidad de entrar en uno mismo, una cosa que afirmaría cualquier hindú como capital.

Mas, ¿quién ama lo que ignora? Se puede conocer una cosa y no amarla; pero pregunto: ¿es posible amar lo que se desconoce? Y si esto no es posible, nadie ama a Dios antes de conocerlo. Y ¿qué es conocer a Dios, sino contemplarle y percibirle con la mente con toda firmeza? No es Dios cuerpo para que se le busque con los ojos de la carne. Pero antes que podamos contemplar y conocer a Dios como es dado contemplarlo y conocerlo, cosa asequible a los limpios de corazón: Bienaventurados los limpios de corazón, porque ellos verán a Dios, es menester amarle por fe; de otra manera el corazón no puede ser purificado ni hacerse idóneo y apto para la visión. ¿Dónde, pues, encontrar las tres virtudes que el artificio de los Libros santos tiende a edificar en nuestras almas, fe, esperanza y caridad, sino en el alma de aquel que cree lo que intuye, y espera y ama lo que cree? Se ama, pues, lo que se ignora, pero se cree.

Fragmento de “De Trinitate”, San Agustín.

last.fm decided to turn into a pay-service (except for some selected countries), so i removed the latest manes release, the “reinvention” remix album from there. and, lacking a proper manes domain or site, i decided to put them here for the time being, but don’t expect them to be stay here forever… download them if you want them…

[edit: crap, can't upload mp3 files here... so, they're here: http://sites.google.com/site/manesreinvention/files ]

but i can have mp3 player linking to those:

deeprooted – rune sørgård – fox treatment

son of night brother of sleep – dj don tomaso – 3 stages (manes rmx 2)

the cure-all – rachmiel – lost time

the cure-all – rune sørgård

the cure-all – shadow orchestra

zweiss – ecological mix

- ccernn

and another update, the last one i guess, it’s close now…

some limited version things:

- ccernn

Morelli, en “Rayuela”, es un escritor marginal al que el grupo liderado por Horacio Oliveira venera. A lo largo de la obra se van descubriendo textos (o “morellianas” como gusta de llamar Horacio) donde entramos en un universo totalmente desconocido y ausente de significado, claro está, en apariencia. Este fragmento del Capítulo 73 es una de las formas de empezar a leer la novela de Cortázar y es la historia de los ídolos que buscamos los seres humanos queriendo convertirlos en cualquier cosa; en este caso, la paz.

Sí, pero quién nos curará del fuego sordo, del fuego sin color que corre al anochecer por la rue de la Huchette…

En uno de sus libros, Morelli habla del napolitano que se pasó años sentado a la puerta de su casa mirando un tornillo en el suelo. Por la noche lo juntaba y lo ponía debajo del colchón. El tornillo fue primero risa, tomada de pelo, irritación comunal, junta de vecinos, signo de violación de los deberes cívicos, finalmente encogimiento de hombros, la paz, el tornillo fue la paz, nadie podía pasar por la calle sin mirar de reojo el tornillo y sentir que era la paz. El tipo murió de un síncope, y el tornillo desapareció apenas acudieron los vecinos. Uno de ellos lo guarda, quizá lo saca en secreto y lo mira, vuelve a guardarlo y se va a la fábrica sintiendo algo que no comprende, una oscura reprobación. Sólo se calma cuando saca el tornillo y lo mira, se queda mirándolo hasta que oye pasos y tiene que guardarlo presuroso. Morelli pensaba que el tornillo debía ser otra cosa, un dios o algo así. Solución demasiado fácil. Quizá el error estuviera en aceptar que ese objeto era un tornillo por el hecho de que tenía la forma de un tornillo. Picasso toma un auto de juguete y lo convierte en el mentón de un cinocéfalo. A lo mejor el napolitano era un idiota pero también pudo ser el inventor de un mundo.

Nadie nos curará del fuego sordo, del fuego sin color que corre al anochecer por la rue de la Huchette. Incurables, perfectamente incurables, elegimos por tura el Gran Tornillo, nos inclinamos sobre él, entramos en él, volvemos a inventarlo cada día, a cada mancha de vino en el mantel, a cada beso del moho en las madrugadas de la Cour de Rohan, inventamos nuestro incendio, ardemos de dentro afuera, quizá eso sea la elección, quizá las palabras envuelvan esto como la servilleta el pan y dentro esté la fragancia, la harina esponjándose, el sí sin el no, o el no sin el sí, el día sin Manes, sin Ormuz o Arimán, de una vez por todas y en paz y basta.

Kronosz (idő)- Saturnus - Uranosz és Gaia gyermeke, a tizenkét titán legfiatalabbja. Az olümposzi istenek egyik atyja. Amikor a föld világra hozta az óriás titánokat, Uranosz megrémült látványuktól, de legfőképpen megijedt gyermekei erejétől és hatalmasságától. Így az ég azt mondta Gaiának, hogy rútságuk miatt a Tartaroszban fognak élni. A föld mélyén azonban nagyon keserves az élet, és a szerető anya, Gaia egyre nehezebben viselte, hogy a titánoknak ilyen sanyarú sorsot szánt apjuk. Egy nap megelégelte Uranosz kegyetlenségét, és elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Gaia úgy gondolta, hogy az ég istene fájdalmat okoz neki azzal, hogy teherbe ejti, majd szinte összes gyermekét a föld mélyére száműzi. Így aztán azt remélte, hogy szeretője jobb belátásra tér, ha megfosztja férfiasságától.

Tervét egyedül nem tudta végrehajtani, így azt előadta gyermekeinek, akiket szavaira elfogott a félelem. Egyedül Kronosz jelentkezett a feladatra. Gaia létrehozott méhében egy fehér fémet és óriási, gyémánt keménységű sarlót készített belőle. Kronosz megragadta az élesre fent sarlót és várta az alkalmas pillanatot. Mikor Uranosz megjelent, hogy ismét lefeküdjön Gaiával, előugrott rejtekéből, és levágta atyja nemi szervét. Az üvöltő istenség vére a földre hullott, és ebből születtek meg az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, az isteni eledel készítői. Kronosz a levágott szervet a dühöngő tenger habjaiba vetette, amelyből így kikelt a gyönyörűséges Aphrodité. Ezután a titánok felhozták a föld mélyéből a százkezűeket, megfosztották Uranosz-t hatalmától és Kronosz-t tették meg az ég urává. Kronosz nem hálálta meg félelmetes testvérei jótettét. Ő is rettegett százkezű öccseitől, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verte és bezárta őket a Tartaroszba, az alvilág mélyére. A titánok nőül vették nővéreiket és számos istenmagzatot nemzettek.

Miután Uranosz félrehúzódott az istenek trónjáról, Kronosz feleségül vette saját testvérét, Rheiát, és együtt uralkodtak emberek és istenek felett. Uralma alatt élte aranykorát a világ. Az emberekben ekkor még nem dolgozott az irigység, kapzsiság vagy bármi erőszak. Nem ismerték a nehéz munkával elérhető megélhetést és a törvényeket sem. A teljes harmóniát azonban megbontotta Gaia jóslata, amely szerint Kronosz trónját saját gyermeke fogja megdönteni.

Ezt hallván Kronosz úgy döntött, hogy lenyeli összes utódját. Rheia három leányt és három fiút szült Kronosznak, aki sorban el is nyelte őket. Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidon és Hadész után azonban Rheia megelégelte férje kegyetlenségét, és Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt, akit ezután Kréta szigetén neveltek fel nimfák és egy anyakecske. A gyermek helyett egy nagy követ pólyált be Rheia, és Kronosz nem törődve a dologgal, le is nyelte azt. A titánok kora hamarosan lejárt, hiszen Zeusz felcseperedett, és Gaia, valamint Meltisz segítségével sikerült meghánytatnia apját. Így öt testvére újból napvilágra került. Mire Kronosz feleszmélt, Zeusz testvéreivel és szövetségeseivel megtámadta a titánokat. Eget-földet rázó hosszú háború tört ki, amely sokmindent elpusztított a földön. A háborúban végül Zeusz győzött, és a titánokat a Tartaroszba záratta. Ezután elfoglalhatta apja helyét az istenek és emberek trónján.

Prométheusz – Prométheusz Iapetosz és Klüméné fia, Atlasz, Menoetiusz és Epimétheusz testvére. Ő volt a legravaszabb a testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Prométheuszt és Epimétheuszt bízta meg Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prométheusznak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, ellopja nekik a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen. Felmászott az Olümposzra, és tüzet lopott Héliosz (későbbi mítoszok szerint Apolló) szekeréről, és egy édeskömény-ágban (ami lassan ég) sikerült levinnie a földre. Hogy Zeuszt kiengesztelje, Prométheusz azt mondta az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát, Prométheusz újra kicselezte őket: két tálra tette az elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá, míg a csontok nagy részét hússal takarta el, és megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz azt a tálat választotta, amelyikről azt hitte, a hús van rajta. Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug istennek is. Hogy további bosszút álljon, Zeusz megteremtette az emberiségnek Pandórát, az első asszonyt, aki az összes bajt rászabadította az emberiségre. Magát Prométheuszt azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyére vitte, és egy sziklához láncolta, ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, majd másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt. Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, bár magával kellett hurcolnia a sziklát, amihez hozzáláncolták. Prométheuszt a tűz elhozatala és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció atyjának tekintették. Elképzelhető, hogy kultusza még a Római Birodalom idején is létezett. Prométheusz fia volt Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után.

Hephaisztosz – Vulcaus: a tűz és a kovácsmesterség istene, az Etna alatt lakik, kultusza Lémnosz szigetén volt

Hesztia – Vesta – a tűz, a csalédi béke és a családi tűzhely istene; Vetsa templomába a Capitolumon csak a Pontifex Maximus léphetett be; a Vestalia ünnepet június 7-től június 15-ig tartották.

A szent tüzet a Vesta-szüzek őrizték. Minden március 1-jén a tüzet megújították. A láng 391-ig égett, amikor Theodosius császár betiltotta a pogány kultuszokat.

Aszklépiosz – Aesculapius – a gyógyítás istene; Szókratész utolsó kívánsága volt, hogy egy kakast adjanak neki (senki sem tudja, miért)

Erisz – a viszály istennője, ő hajít aranyalmát “a legszebbenek” felirattal az istennők közé, és Párisz királyfi Aphroditénak ítéli; ezért tört ki a trójai háború

Gaia – földanya, Uranosz felesége, ő szüli a titánokat és a százkarú óriásokat

Hádész – Pluto – az alvilág istene

Héliosz – napisten, Hüperión és Theia titánok fia, Szeléné és Éosz testvére, az igazság istene

Éosz – hajnalpír

Szeléné – Luna – holdisten, róla nevezték el a hétfőt (lunedi/lundi/lunes/luni)

Héraklész – Hercules - Zeusz és Alkméné fia, megistenül, feleségül veszi Hébét

Niké – győzelemisten, Pallasz titán és Sztüx lánya

Pán – az erdő és legelők kecskelábú istene (ld. keresztény ördögábrázolások)

Perszephoné – Proserpina – Démétér lánya, aki az év felét az alvilágban, Hádész feleségeként, a másik felét a földön, anyjával tölti

Quirinius - szabin eredtű isten, a parasztok védelmezője; Quirinius – Jupiter – Mars: archaikus sentháromság

Ianus – kétarcú időisten, a nappálya istene; a legrégebbi római isten, a ház és az ajtó védelmezője, a család és a kezdet istene; róla nevezték el a január hónapot, valamint a Ianiculus-dombot

Uranosz – ősi égisten, Gaia férje, a titánok legyőzik

Lares – házi istenek

Penates – az éléskamra és a háztartás istenei

Manes – az elhunytak lelkei, emlékükre oltárt állítottak a házban

Fortuna – a szerencse istene; mint Fortuna Virgo-nak, a menyasszonyok neki ajánlják fel lányruháikat

Dioscurok: Castor és Pollüx

Salus – üdv, jólét, egészség istennője, őrködik az állam jóléte felett

- ccernn

manes hates the music industry, the music business,
manes hates trends, pr, hypes, ads, flyers, sales, money, logos, names,
manes hates everything considered vip, kvlt, classic, important, big,
manes hates modern civilization, this fucked up society,
there is no hope, no joy, everything is black and negative,
nothing is positive, nothing is ok,
we have all lost, but few understand it,
happiness is an illusion, fake comfort,
to make life manageable,
but it doesn’t work,
everything is backwards, inverted,
in the wrong order, or no order,
manes hates manes,
so, manes is now senam

- ccernn

kyrck productions

samples:

manesnew.mp3 – manes2.mp3

there might be some exciting, related announcements coming… [update: for various reasons, most of these, exciting news have been called off]

- ccernn

Descoberto projeto secreto da Volkswagen: Logus 1.6 conversível. Segundo consta em fontes seguras, o projeto foi abortado devido a algumas inviabilidades técnicas, como por exemplo, ruído excessivo, infiltração de água na cabine e pouca segurança em caso de acidentes. É uma pena, porque teríamos mais um concorrente de peso para os importados, e uma ótima opção para os verões quentes brasileiros, mesmo tendo que levar junto uma sombrinha e/ou guarda-chuva, que por sinal, já vinha de fábrica.