Bucuresti 30 noiembrie 2009, Crucea Rosie Romana – Filiala Sector 4 a facut si in acest an o intelegere, in exclusivitate, cu Mos Craciun. Cei care doresc ca Mosul sa stea mai mult la petrecerea pentru Craciun, il pot chema contra cost.

Ajutoarele lui Mos Craciun sunt 35 de voluntari ai Crucii Rosii, care, in perioada 6 – 24 decembrie 2009, il vor ajuta pe Mosul sa ajunga la copii prin intermediul Serviciului de Mos Craciun, destinat familiilor, gradinitelor, scolilor, ONG-urilor, dar si firmelor din Bucuresti.

Mos Craciun nu va veni singur, ci insotit de craciunite si spiridusi, care vor asigura animatia si buna dispozitie in cadrul petrecerilor organizate cu ocazia sarbatorilor de iarna.

Tarifele pentru inchirierea Mosului sunt:

-         pentru familii – 150 lei

-         pentru gradinite / scoli / ONG – 300 lei

-         pentru firme – 450 lei

Programarile se pot face la telefon 0752.442.893 sau prin e-mail la voluntari@crucearosie-sector4.ro

Banii stransi in urma campaniei din acest an vor fi folositi pentru realizarea unui proiect de invatare a primului ajutor premedical, destinat elevilor din ciclul primar si cel gimnazial.

„Campania are un caracter umanitar si se desfasoara in Bucuresti pentru al doilea an consecutiv. Banii colectati in 2008 au fost folositi in cadrul actiunilor sociale de intrajutorare a persoanelor varstnice din sectorul 4. Anul acesta, sumele colectate vor sustine un proiect prin intermediul carora voluntarii Filialei Sector 4 a Crucii Rosii Romane ii vor invata pe elevii din ciclul primar si cel gimnazial cum sa acorde corect primul ajutor premedical. Fiecare dintre noi, poate fi pus in situatia de a  acorda primul ajutor, mai devreme sau mai tarziu si de aceea ne dorim ca tot mai multe persoane sa dobandeasca cunostintele elementare pentru a actiona in mod corespunzator.”, a declarat Iulian – Andrei Bobîrnea, lider de tineret – Crucea Rosie Romana – Filiala Sector 4 Bucuresti.

Contacteaza-l pe Mos Craciun si fa-ti copilul sa zambeasca!

Asculta spotul AUDIO

Fotografii:

© Elena Craescu

Daca va numiti Andrei sau Andreea, sau vreti sa faceti o surpriza cuiva care poarta acest nume, comandati azi si beneficiati de 10% reducere la orice produs. http://magazinuldebrazi.ro/, va doreste multe bucurii, impliniri si sanatate.

Pentru majoritatea oamenilor, celebrarea Craciunului presupune dezvoltarea imaginatiei prin crearea unei lumi ca din povesti. Magazinuldebrazi.ro stie ca atmosfera de Craciun din sufletele noastre se reflecta in ornamentele cu care decoram casa, locul de munca sau gradina. Astfel, va punem la dispozitie o gama larga de decoratiuni pentru gradina sau curte, ce va pot introduce in magia sarbatorilor.

Mai e aproximativ o luna pana la Craciun si inca nu am terminat de numarat renii lui Mos Craciun. Blitzen, Comet… iarna a inceput sa-si faca aparitia. Cupid, Dancer… oricum, stim cu totii ca va veni. Ma refer la zapada. Dasher si Donder… cati sunt pana acum? Pracer si Vixen…. pe cine am uitat? Rudolph! Acum sunt toti si ii gasiti la noi. Renii nostri il vor ajuta pe Mos Craciun sa isi care sania cu cadouri pana in curtea dumneavoastra. Daca doriti sa dati o nota primitoare si voioasa curtii casei sau biroului, renii nostri, din fibra de sticla, sunt rezistenti la intemperiile vremii si se vor incadra perfect in ambianta si spiritul sarbatorii.

Imaginati-va un Mos Craciun in marime reala, in curtea dumneavoastra, cu un sac plin de cadouri. Sau unul pe o scara, incercand sa ajunga la horn. Sau ca il veti surprinde pe adevaratul Mos Craciun in timp ce isi umple sacul cu multitidinea de cadouri pe care le asteptam cu nerabdare. Facute din fibra de sticla durabila, aceste figurine aduc Craciunul atat in casele noastre, cat si in curti sau gradini.

Veselia si distractia sunt in toi cand vine vorba de oameni de zapada. Cu morcov in loc de nas si carbuni in loc de ochii, omuletii nostrii rezista chiar si celui mai aprig soare. Unul dintre ei isi lumineaza calea cu un felinar… desi ar fi indicat sa nu se apropie prea mult de falcara, altul il ajuta pe Mos Craciun carandu-i sacul, un al treilea de-abia asteapta sa se joace in zapada… si sa nu-l uitam pe cel cu pomul de Craciun in mana, fericit ca a gasit bradul perfect pentru decorat.

Va garantam ca aceste figurine vor atrage atentia, vor incanta privirile, vor aduce zambete si spiritul Craciunului.

  Dicono che nella vita bisogna provar di tutto, allora io ho provato a non farmi mancare nemmeno le coliche renali.

Poi ho capito che avrei fatto meglio a farne a meno ma, scherzi a parte, se ti capita è meglio esser preparati qualora dovessero arrivare, almeno riconoscendone i molteplici sintomi in arrivo, sempre differenti e mai manifestatamente chiari, che ti possono consentire di preparare il piano di battaglia.

Sapeste quante coliche renali sono state scambiate per un mal di schiena, di solito localizzato nella zona dell’osso sacro e quindi curate come fosse artrosi…

Strani sensi di nausea con vomiti improvvisi e senza il minimo dolore oppure fitte acute agli organi genitali….e altro.

Sarebbe però molto meglio prevenire il problema oltre che informarsi su cosa ci si può aspettare per non dover ridursi a pensare, quando ti capita, e quasi con diritto visto il male assurdo che si prova, che Cristo in croce è sceso a terra per lasciarti il posto.

I nostri reni sono degli organi straordinari, capaci di filtrare quotidianamente 180 litri del nostro sangue, per depurarlo.

Chiaramente circa l’80% del filtrato viene riassorbita, ma attenzione, questo non è un dato da poco, perchè proprio in esso consiste il mantenimento del giusto equilibrio umorale del nostro organismo intero!

Quindi, se i nostri reni funzionano correttamente, e non si creano accumuli di sostanze di rifiuto che poi si conglomerano e diventano i “famosi” calcoli, oppure la dolorosissima renella, la nostra pressione arteriosa mantiene i giusti livelli e tutte le altre funzioni che richiederebbero l’intervento di un medico per spiegarvele correttamente tutte, vengono svolte con regolarità e senza il minimo stress organico.

Cosa che invece succede quando un calcolo si forma all’interno dei reni, acquista massa e poi non ce la fa più ad essere espulso normalmente via uretere e vescica urinaria e si comporta come un aereo che per andare da Bologna a Firenze deve per forza attraversare le gallerie dell’Autosole…

Come vedete, queste quattro righe non hanno la pretesa di darvi spiegazioni scientifiche a livello di docente universitario, anzi!, mi accontento solo di focalizzare la vostra attenzione su questi organi così tanto responsabili di un’enorme fetta del nostro benessere.

Aggiungerò solo una cosa, che cioè il buon Dio, che ha creato le mosche per mettere a dura prova la pazienza degli uomini, se avesse programmato le vie di escrezione dei reni (gli ureteri) con soluzioni anatomiche meno tortuose al solo sicuro fine di punirci dei nostri peccati, forse, potrebbe aspettarsi qualche preghiera di ringraziamento in più.

Vent’anni fa, mi trovavo in una clinica universitaria con un luminare in Urologia dell’Università di Pavia, per organizzare delle riprese video a circuito chiuso che avrei dovuto realizzare in due congressi di Andrologia prima a Melegnano (Lodi) a poi a Magenta, di lì a pochi giorni.

Era primavera, stavo veramente benissimo e mi stavo godendo la piacevole passerella in reparto di una indovinatissima serie di infermiere ben scelte, tutte brave, carine e impegnatissime ma gentili, quando improvvisamente ho sentito come un chiodo da carpentiere infilarmisi nel fianco destro.

Un dolore sconvolgente, da non riuscire nemmeno a respirare.

In quel momento arrivò il professore, mi vide grigio in volto, con le spalle schiacciate contro al muro nel tentativo di rimanere in piedi, mi guardò negli occhi scuotendo il capo e mi ricoverò seduta stante: colica renale, la prima della mia vita e senza averne mai avuto il minimo preavviso.

Ragazzi, il primo amore non si scorda mai, che inferno per una settimana intera!

Durante i sette giorni di ricovero, una volta, quando nel corso di una notte particolarmente dolorosa, mi dimenavo aggrappandomi disperatamente alla testata del letto di alluminio massiccio in cui mi avevano infilato, mi rimase in mano la testata intera, il letto improvvisamente si sfasciò aprendosi in due e dovettero sostituirlo.

Un’altra volta i dolori erano tali che io, mugolando con la voce strozzata e dimenandomi ero finito per terra e non so proprio come, nel buio, sotto al letto.

A non aver quel problema ci sarebbe stato da sbellicarsi dalle risate a veder correre avanti e indietro le infermiere che nel pieno della notte sentivano lamenti, rantolii che non capivano da dove provenissero, io non ero più nel mio letto, ero scomparso e mi cercavano per tutto il reparto come formichine impazzite senza riuscire a capire dove ero andato a finire…

Furono estremamente efficienti nel curarmi, sinchè il maledetto calcolo  si decise ad non uscirsene per conto suo ma sollecitato in mille modi senza ricorrere alla litotriturazione

Però purtroppo ormai i miei reni avevano deciso di rifiutare un qualcosa che non sarebbe stato semplice scoprire nel tempo, e gli effetti negativi non avrebbero tardato a farsi sentire.

Dopo due settimane dovevo esser pronto e ben attivo dietro la telecamera a filmare i loro interventi….

Ma almeno tutto filò liscio, durante le riprese.

Sembrava tutto finito, già mi illudevo, sinchè a distanza di qualche tempo le coliche cominciarono a presentarsi sempre più violente e in successione sempre più veloce.

La pressione arteriosa intanto era andata alle stelle e cominciava per me un lungo calvario di pillole, esami, controlli, senza contare che era diventato veramente problematico il poter pianificare anche a breve degli spostamenti per i lavori in esterno.

A causa dell’ipertensione che si era instaurata nel mio organismo, ero destinato anche a dover abbandonare la mia antica “Disciplina” molto impegnativa anche dal punto di vista fisico e a dipendere quotidianamente da farmaci di ogni tipo.

Ero irrimediabilmente diventato come un vecchietto?.

Chi l’ha detto?

Invece, in 6 mesi, ne sono uscito totalmente e in un modo che ha scandalizzato parecchie persone in camice bianco per la mia così allora definita “incoscienza” (secondo loro e secondo i canoni ufficiali della medicina occidentale).

Come ho fatto?

Avete presente quando si deve smettere di fumare?

Lo si fa e basta, e non per gradi o fumando ogni tanto di nascosto da noi stessi.

La stessa cosa, dovevo togliermi totalmente o almeno per un lungo periodo di tempo tutti i cibi e le bevande che potevano essere la causa di questi disturbi, con una dieta che ripartiva da zero, perchè il nostro corpo è fatto solo di ciò che mangiamo, beviamo, respiriamo ed assorbiamo epidermicamente

E intanto continuare a bere acqua, il primo dei solventi naturali.

Imperativo categorico intanto individuare gli agenti alimentari colpevoli, una bella sfida, e chi doveva combattersela se non il diretto interessato che voleva sopravvivere a quei dolori ed uscirne a tutti i costi, per non parlare dei disagi dell’ipertensione?

Un metodo empirico, semplicissimo, nessun farmaco, tantissima acqua da bere, ripeto, litri e litri ogni giorno (per l’operazione “idraulico liquido”), e tante altre cautele, tanto per cambiare, dall’antico manuale cinese del: …cerca di volerti veramente bene…e comportati di conseguenza…

Da anni, ora, non prendo più nemmeno i farmaci per l’ipertensione che era arrivata a livelli pericolosissimi ed ora veleggia tranquilla tra i 130 di “massima”e gli 80 di “minima” (ricordate? Ho molto più di 60 anni)

Non vi vi sto dicendo di fare lo stesso improvvisando, se avete di questi problemi, ma sappiate che queste cosiddette malattie, sin quando non si sono cronicizzate, possono essere risolte, sotto la giusta guida, con un po’ di buona volontà, qualche sacrificio ma senza farmaci oppure assumendone il minimo necessario in quantità molto blande, e soprattutto senza venirne schiavizzati.

Dopo l’esperienza fatta sulla mia pelle vi potrei consigliare diete, trucchi ed accorgimenti che il nostro organismo accoglie molto volentieri perchè star bene è una cosa che preme a tutti, anche al nostro cervello e spesso, raggiungere questo stato è meno difficile di quel che si pensa!

Con la prossima ci vediamo qualche notizia di psicosomatica?

Ciao, e grazie per la fedeltà

Cosa avete capito? No, no.. niente passione da sesso sfrenato da “michiudoincasasottolecoperteemiuccidodisessoconlamiadonna”.. pensavo più ad un qualcosa alla “GesùCrocifisso”.. dovete sapere che ho scoperto giusto settimana scorsa di avere nel mio rene sinistro un bel calcoletto di ben 0,80 cm di lunghezza, diametro non pervenuto.. e il bastardo se ne sta li appeso senza dare l’impressione di volersi muovere.. ma domenica, beh, domenica mattina ore 06:30 in punto.

TAAAAAAAAK!

Una bella colica renale.. la prima della mia vita dopo 34 anni passati ignorando quasi la possibilità di trovarmi un sasso nel rene.. cheppalle.. scatenato.. un dolore forteforte, ma meno forte di quanto tutti quanti quegli stronzi a cui ho avuto modo di dire la mia condizione mi avevano preparato.. “è come una fucilata al fianco”.. “è come se ti prendessero a calci il fianco”.. “sembra che ti stringano forte le budella da dentro”.. machecazzodite?

Sembra più uno strizzone di pancia forte, come quando ti viene la squaquerella.. e ti senti le budella che si strizzano prima della suprema arte della pupùsciolta.. ecco cosa sembra.. almeno questa è l’impressione che mi ha dato domenica.. e ora speriamo che non si ripeta più.. e che la stronzapietra si decida a scendere senza ulteriore sofferenza.. perché il giorno che mi uscirà dalla punta del mio COSO.. la schiaccerò senza pietà..

Si potrebbe pensarci due volte prima di bere una diet soda dopo aver letto i risultati di questa ricerca.

I ricercatori hanno analizzato le abitudini alimentari di migliaia di infermiere e hanno scoperto che le donne che bevevano due o più bevande gassate dietetiche quotidianamente, hanno un duplice aumento del rischio di calo della capacità dei loro reni di filtrare il sangue, molto più velocemente rispetto a quelle che non ne hanno bevuto affatto.

Un’altra analisi da parte della stessa coppia di ricercatori di Harvard ha scoperto che mangiare un sacco di sale danneggia il potere filtrante del rene nel tempo.

“Sicuramente più studio è necessario, ma la nostra ricerca suggerisce che sodio e bevande dolcificate artificialmente sono associati ad un maggior tasso di declino della funzione renale”, così ha detto in un comunicato la Dr. Julie Lin, un nefrologo del Brigham and Women’s Hospital di Boston.

L’analisi è basata sui dati di un progetto da lungo tempo in esecuzione chiamato Nurses ‘Health Study che ha raccolto informazioni sul consumo di alimenti con tutti i tipi di informazioni sulla salute. Lo studio raccoglie un’associazione di oltre 11 anni di dati e non dimostra nessun nesso di causalità.

Le partecipanti allo studio sono state tutte donne di età media di 56 anni all’inizio del periodo di studio nel 1989.

I risultati sono stati presentati ad una riunione a San Diego di specialisti del rene durante il fine settimana. Ci sono state “un sacco di reazioni personali” Lin ha detto, come la persona che ha detto, “io bevo cinque diet soda al giorno, sarai il mio nefrologo?”

E’ stato chiesto a Lin quale fosse il legame tra le diet soda e i risultati della ricerca. “Non ne sono sicura”, ha detto. Ma se i risultati possono essere convalidati in altri studi umani, penso che la causa potrebbero essere gli edulcoranti dietetici che portano ad una o più cicatrici renali nel corso del tempo.

Se così fosse, tenuto conto dei rischi di obesità dati dalle calorie delle bevande zuccherate, le versioni dietetiche hanno ancora un significato? Ha concluso Lin “io raccomando di non bere nessuna delle due versioni e personalmente non ne bevo, dal punto di vista sanitario sarei stata un cattivo elemento per questa ricerca”.

Fonte: http://www.43zero58.com

A tegnapi nap folyamán-este-írtam egy levelet ReniRain-nek, melyben leírtam, hogy az én “baráti körömben” nem fogadják el emo mivoltomat, és szeretnék beilleszkedni egy olyan társaságba, melyben nem baszogatnak minden egyes nap azért, mert más stílust képviselek. Szeretnék abba a körbe tartozni énis, ahol nem ítélnek el és ahol nem néznek le, pusztán azért, mert nem egy és ugyanaz a stílusunk. Véleményem szerint ha mindenkinek ugyanolyan stílusa lenne, hihetetlenül unalmas lenne az élet. De a tolerancia egymás iránt..ez hiányzik a mai világból. Na, visszatérve a levélhez, ReniRain elolvasta, de nem írt vissza. Nem sokkal később a Twitterjén ezt olvastam: “kurvára frusztrál ez a csaj. nemtom miért, de nagyon”. Nem tudom, hogy rám céloz-e, de szvsz igen. Én Reniről sok mindent hallottam, jót is, rosszat is, de csak a jó véleményeket tudom elképzelni róla. Ez nem nyalás, nem nyalok én senkinek, ezért nem rohantam hozzá, hogy ‘jahj ugyanmár legyünk barinők=)’…ez nem az én világom.Ezért nem is értem, hogy miért ez volt a reakciója. Értem én, lehet hogy csak így ismeretlenül nem kellett volna, de volt nekem olyan szimpatikus, hogy rávegyem magam, és írjak neki.

Nem szeretném ezzel megbántani, lejáratni ReniRain-t. Ha mégis megtettem, ne haragudj.

Lezajlott a híres Hoolieween, de hogyan is? avagy az est a műsorvezető szemszögéből.

Szerintem magyarországon nem nagyon van olyan emo, scene vagy emo közeli ember, aki ne ismerné Hooliet és talán csak pár százalékuk van, aki ne hallott volna a Ribancok éjszakájáról! De kezdjük az élménybeszámolót. Tegnapelőtt 12.30kor felkeltem, majd kicsit még ébredeztem valamint egyeztetettem pár emberrel a programmal kapcsolatban. Utána elmentem fürdeni, hajat mosni, szóval a szokásos dolgok. 13.30 környékén neki kezdtem a hajam beállításának, vasalásnak és pakolásnak. Egy egész sporttáskányi cuccot vittem aznap estére: 3 póló, a fellépő ruha, egy fekete póló Reptileenak, a smoking, nyakkendő, parfüm, alapozó, arclemosó, hajvasaló, hajlakk, converse cipő, nyaklánc, fésű, de egy szó, mint száz. Nagyon sok dolgot vittem, hogy minden eshetőségre fel legyek készülve. Pontban 14.45kor elindultunk, majd 15.00kor felvettük Bálintot és így már teljes volt a csipetcsapat indulhattunk Pestre. 16.00kor már fenn is voltunk és megálltunk a mekiben inni egy kávét. 16.30kor megérkeztünk westendbe és körül néztünk hátha találunk Bálintnak szivart, de sajnos olyat, amilyet ő keresett nem volt. 17.45kor elakartunk menni az aluljáróba, hátha ott lesz olyan szivar, de útközben találkoztunk Vincze Lacival, a nővérével, Pradoxal és a Janival. Nagy örömködés stb. és elkísértük őket a matchba, majd felmentünk a westendtetőre és várakoztunk. 18.15 körül lementünk kajáért mekibe és mikor visszaértünk megcsörgetett Reptilee, hogy felért. Elindultunk érte a metróhoz, de lám kivel találkoztunk? Hát nem a Némethádissal és egy lánnyal? Először csak köszöntünk és mentünk tovább, de egyszer csak agyaltam, hogy “ki a fene volt az a lány? Olyan ismerős!” Hátra nézek! Elordítom magam: Vé! Igen ő volt! A várva várt találkozás a lánnyal, akivel augusztus 1-je óta msnezek és ez idő alatt nagyon megszerettem. Úgy megöleltem, hogy azt hittem kiszorítom belőle a szuszt, erre ő még jobban ölelt. Nagyon jó 15 másodperc volt. Megkérdeztük, hogy nem tartanak-e velünk, hogy megvárjuk Reptilee-t a metrókijáratnál? Szívesen jöttek, majd 10 percet vártunk Reptileera, aki nem siette el az érkezést, eközben Vé neki állt körmöt festeni, kisebb nagyobb sikerrel. Reptilee megérkezett és felballagtunk a tetőre. Kisvártatva megérkezett Dancsi és még páran. Szokásos találkozási rituálé. Majd lassan befutott Fruzsi is, de tényleg nagyon lassan! Teljes volt a csapat így hát 19:00kor elindultunk az oktogonra gyalog. 19.20 körül meg is érkeztünk, ott volt Denn és még pár személy, akiket nem ismertem meg. Bementünk a boltba és vettünk egy üveg zöld Martinit. Én párat kortyoltam belőle, de mivel rám józanul volt szükséges így nem ittam sokat. 19.30kor tőle nem várt halálos pontossággal megérkezett Hoolie Scene! És szép lassan elkezdtünk szállingózni a Glambe, legalábbis a fellépők. Reptilee sajnos már túlságosan is jól érezte magát az alkohol hatására, de nem aggódtam, mert ismerem már annyira, hogy tudjam éjfélre kutya baja sem lesz.[Mint később kiderült igazam lett] Út közben jött mögöttünk Dinary és Nita, akik ránk köszöntek és megkérdezték, hogy kik vagyunk. Én csak annyit feleltem, hogy a műsorvezető. Erre Dinary: akkor te vagy winti! Válaszom: Igen én vagyok! Megölelt, abból az apropóból, hogy ő mindenkit szeret. Jó volt^^. Megérkeztünk hát a híres Glam bárba és elkezdtünk átöltözni. A lányok felvettek pár próbaruhát, én csak a köpenyt. 20.40 körül befejeztük a próbát úgy, hogy nekem nem találtuk a 2 táncosomat(Pityukát és Reptileet), így hát egyedül próbáltam el, legalább a szöveget tudtam. Dinarynak tetszett a szóló előadásom, amin én is meglepődtem, mivel még nekem sem tetszett. Gyorsan átöltöztem a műsorvezető ruhába és 20.55kor felmentem a csibefaszosokért. Köszöntöttük őket és 21.05kor megkezdődhetett a jelmezesek bevonulása a Glambe. Gyorsan lefotóztak engem is Dancsival és Hoolieval, majd elkezdtük osztogatni a szavazó- és tombolakártyákat. Olyan fél óra múlva leugrottam inni egy sört és beszélgettem pár emberrel, majd vissza kártyát osztogatni. Nem sokkal később elkezdtem járni a Glamet a szavazódobozzal. 22.45kor mindenki bejutott a Glambe, eredetileg 22.00-ra reméltük, hogy végzünk, de sajnos nem számítottunk arra, hogy ilyen sokan lesztek. Egyszer csak egy szőke 30 év feletti szemüveges vidám férfit találtam magammal szemben. Igen ő volt az! Frances Horror, akit teljes szívemből tisztelek megismerkedésünk óta. Egy kézfogás és egy rövid bemutatkozás után megérkezett Hoolie és ő is köszöntötte Francest, majd az ajándékokat beraktuk az öltözőbe. 23.15kor a fellépők elkezdtek öltözni, köztük én is mivel én voltam a nyitószám főszereplője. 23.45 körül megkerült mindkét táncosom, gyorsan ismertettem a tervet velük. Gyorsan kisminkeltek minket és lassan közeledett az éjfél. 24.03kor Hoolie elkezdett a mikrofonba beszélni és elkezdődhetett a nyitószám, vagyis mi. Hihetetlen érzés volt, ahogy mindenki skandálta körülöttem, hogy HALLOWEEN! Életem egyik legjobb 3 perc 27 másodperce volt. A tömegben szinte érezni lehetett a vibrálást. Igen! Most történik az, amit már sokszor lepergettem magam előtt 2 hét alatt. Majd mikor vége lett a számnak, kikaptam a zsebemből a mikrofont és köszöntöttem mindenkit. Hogy saját szavaimmal éljek: “És most következzék egy nálam sokkal nagyobb ember, de nem magasságban!” Igen, felhívtam Hooliet a színpadra. Így hát megkezdődött hivatalosan is a Hoolieween! Az első számmal kicsit megmérgeztük a közönséget. Britney Spears – Toxicra ropták a színpadon a lányok. Én közben gyorsan lemostam magamról a fekete sminket és épp hogy áttudtam venni az öltönyömet és már mentem is vissza a színpadra. Jött a horrorkirály és horrorkirálynő választás. Ezúton is gratulálok Dancsinak és Hopának, igazán ötletes jelmezt választottatok! Én lesétáltam a színpadról és következett a Pink – Sober Hoolie előadásában. Majd jött a tombola nyertes kihúzása. Szintén gratulálok Lara_Lollipopnak a nyereményéhez, ami egy csodálatos vizipipa a Szubjektív Magazin felajánlásából! A következő szám Kelly Clarksontól volt Benkereni előadásában. Majd a Lady Marmaladeban fellépett az egész fellépő osztag. Ismét felsétáltam a színpadra és beszéltem, beszéltem és csak beszéltem, majd megkérdeztem, hogy szerinted? Erre ő: Szerintem beszéljünk valami komolyabbról. Én: Mégis mire gondolsz? H: Jaj tudod! Én: Úgy érted, hogy a Barátságról? H: Igen! Felsétált a színpadra és elkezdtük felhívni a szülinaposokat, majd belekezdett Eni, Denn és Hoolie az “Azért vannak a jó barátokba”. Szerintem ennél szebb születésnapi ajándékot senki nem kaphatott volna, mint Dancsi. Bevonultunk az öltözőbe és kinevettük, kisírtuk magunkat. Mindenki válláról végre lejöhetett a stressz és lámpaláz, megkönnyebbülten konstatáltuk, hogy a fellépéseink tetszettek a közönségnek. Később leültem beszélgetni a pultnál Linával és Eni[Papanitz Anna]vel. Majd közöltem Enivel, hogy azért köszönhetne néha westendben. Elmentek táncolni a lányok és leült mellém Dinary kívánni sem tudtam volna jobb női társoságot. Majd meginvitáltam az öltözőbe egy kis martinira, amit sikerült megmentenem a laposüvegemben. Ettől az időponttól kezdve lett a buli megkoronázva számomra. Egy valóságos királylánnyal tölthettem el a maradék időmet a Glamben. Beültünk a diszkógömb szobába és beszélgettünk. Úgy éreztem végre egy lány, aki nem sablonos, viszont nincsenek olyan hiányosságai sem, amik eddig zavartak lányoknál. A csoda volt számomra az a 2 óra, mikor a karjaimban tarthattam eme lányt. Majd 4 órakor vége lett a partinak, gyorsan összepakoltunk, egy rövid búcsúzás és mentünk a nyugatiba. A nyugati előtt állva egyszer csak megpillantottuk Hoolie-t mögöttünk, aki épp reggelizni akart menni. Tőle is elbúcsúztunk és mentünk a metró fele, a metrónál nem volt jegykontroll így nem kellett kidobnunk 3 akárhány száz forintot, egy 15 perces útra. Reptilee közölte velem miközben vártuk a metrót, hogy 5.00kor indul a buszunk Dunaújvárosba. Rápillantottam az órámra és csak ennyit mondtam: ÚRISTEN! 4.37 VAN! 4.41kor befutott a metrónk és még tudtam egy utolsó pillantást vetni a királylányomra.< 3 Felkészítettem Bálintot és Lacit, hogy futunk, ha odaért a metró a népligethez. 4.55 értünk oda és futottunk is. 4.57kor kiértünk a 14-es állomásra, de a busz sehol sem volt :|. Szerencsére nem azért, mert lekéstük, hanem azért, mert még nem állt be, de amikor hallottuk tolatásának hangját nagyon megkönnyebbültünk. Elsőnek én szálltam fel és kértem egy diákjegyet a vezető nem kérte a diákom hála istennek, mert nem volt nálam. Gyorsan elfoglaltuk Bálinttal a leghátsó üléseket, felraktuk a lábunk és élveztük az utat. Én még Lacival beszélgettem a  lányokról kik a szívünket szaggatták és az újakról kik megédesítik minden percét életünknek, amit ezen a földön tölthetünk el Velük(L)! Úgy látszik, hogy a mély pont, ami mostanság elért minket, kezd szárnyalni. Így hát egy tökéletes napot egy nagyszerű beszélgetéssel tudtam zárni. 5.40kor befejeztük és aludtunk, majd 6.40 felébresztettek, hogy menni kell. Hazaértem 6.50re és bezuhantam az ágyba!

Örülök, hogy végig olvastátok ezt a kisebb regényt, amit sikerült produkálnom egy óra alatt.

Üdvözlettel: Winti

I medici IFOCOM si impegnano a riservare questo tariffario a tutti gli associati muniti di tessera associativa valida (SMS o stampata da email) e di un documento di riconoscimento.

ODONTOIATRIA

MEDICINA ESTETICA

FISIOTERAPIA E RIABILITAZIONE

CARDIOLOGIA

ECOGRAFIA

Salve a tutti, ne approfitto di un po di tempo libero che ho trovato per dirvi una cosa, io ieri sera ho bevuto troppo 5 drink piu 2 bicchieri di vino, e devo dire che il 5° drink mi ha davvero ucciso, l’alcol va bene, ma poco, troppo fa stare male, come io sono stato male tutta la notte, ed ancora ora sento che non sto bene, l’alcol è una sostansa pericolosissima, una bomba mortale per il fegato, disidrata tutto il nostro organismo e ne danneggia ogni singolo organo,

• FEGATO
• Reni
• Cervello
• Pancreas
• Cuore
• Arterie

L’alcol e un potente vasodilatatore, ciò significa che una volta entrato nel sangue dilata le vene e fa arrivare moltissimo sangue al cervello, così si spiega l’effetto euforico che hai dopo averlo bevuto. L’Alcol può essere smaltito solo dal fegato che ha 2 fasi di metabolismo

La 1° il fegato lo trasforma in un veleno, ed qui abbiamo l’effetto inibitorio e dopo lo trasforma in una sostanza proprzionalmente facile da smaltire per i reni.

Anche se i reni la smaltiscono facilmente questa sostanza e clcerogena e quindi aumenta il rischio di tumore al rene ed al fegato.

Se vi è successo almeno una volta di sbronzarvi vi sarete sicuramente accorti che il giorno dopo avrete mal di testa, questo è dovuto al fatto che l’alcol “Utilizza” tutti le energie del vostro corpo lo disidrata e quindi il liquido celebro spinale diminuisce e qui c’è il mal di testa, per questo è importante bere molta acqua il giorno dopo.

Consigli per reggere l’alcol

1. Non bere mai a stomaco vuoto
2. Bere un cucciaino di olio prima di bere
3. Avere uno stato psico-fisico abbastanza decente
4. Non essere molto triste quando bevi poiché rallenta il battito ed di conseguenza assorbi più alcol

Spero di esservi stato utile.

Alla prossima

Se avete storie da raccontare scrivete nei commenti ho una mail a me.

Reggel észrevettem,hogy undorító sebes belül a szám a tegnapi ”piercing szakadástót”  és hát nagyon-nagyon megijedtem a sebtől.[ha szeretnétek lefotózom csak a ti kedvetekért]
Utána kimentem és kint volt Franci, Kierra, Denn, Korti, Kiky, Reni, Rich, Domán, Ricsi, Ági meg még sokan mások. Nagyon elvoltunk és végre megvettem magamnak a Drop Dedes pólót,amire nagyon vágytam már 8000 volt a póló,de megérte.Ja meg vettem mellé egy Vans papucsot 7000 Ft-ért. Tudom ez nem nagyon érte meg és hülye vagyok,hogy ennyit kiadok egy szar papucsért,de Vans és kockás ,de nem pózeres mivel pózerek nem hordanak Vans cuccokat. Ezt azért írtam ide mert tuti az az első gondolatod,hogy pózer pacsker. Na de nem!Jó volt ez a mai nap végre egy kis kikapcsolódás a barátokkal. Kellett ez nekem és megismertem egy csomó új arcot és végre találkoztam Dománnal aki nyaralni volt és már rég láttam. Kortezzel feljöttünk hozzánk hajat vasalni és pózolni egyet.
Csak nektek csak itt csak most:
Szóval jó napom volt fiuk lányok szóljatok kommentbe ha túl lazára fogom a blog írást,de ti kértetek meg hogy írjak mindennap és én próbálom nektek teljesíteni. Viszont,ha valami nem tetszik jelezd kérlek max. nem publikálom csak elgondolkozok rajta,de ha minden stimmel és minden tetszik azt is jelezheted. Az én blogomban az a becsületre méltó, hogy magamat adom és nem próbálok álarc mögé bújni mint egyes emberek…Róluk viszont megvan a véleményem.

ennyi.pás pussz
<3<3<3

La crisi economica la pagano i miei reni. Risparmiare pochi centesimi di euro e non comprare l’acqua oligominerale in bottiglia, l’acqua con poco sodio, l’acqua che elimina l’acqua, l’acqua miracolosa di Lourdes, e bere avidamente l’acqua di pietra del rubinetto gentilmente offerta, si fa per dire, dall’acquedotto della città eterna. Cheers. Salute. Alla vostra. Tante care cose. Un altro bicchiere di merda per favore. Mi verranno dei calcoli renali grossi come angurie e non ci sarà intervento chirurgico che tenga. La lavatrice vive di più con Calfort, io vivo di meno perché inghiotto cemento e calcestruzzo e faccio finta che vada tutto bene. Uno sturalavandini per carità, un idraulico liquido, una fiala di cianuro, vento in vena, vento in vena, sos, chiamate il capitano che a Houston hanno un problema. I carabinieri. Allora mi fermo allo stop. Sono stanca, mi fermo. Non ho nulla da nascondere, che mi perquisiscano pure. Sono calma, ferma allo stop, non ho segreti, sono trasparente quasi quanto l’acqua del nasone e i carabinieri sono andati via. Sono rimasta lì per quanto? Secoli. Sono cambiate mode, gusti, abitudini. I luoghi sono diventati non luoghi e io sono rimasta lì. A prendere appunti su quelli che passavano. Ma non ho imparato nulla, mi sono limitata a scrivere. E dunque saprei scrivere? Tra tutte le capacità che esistono al mondo, che ne so, sbucciare una banana con le chiappe, strappare elenchi telefonici a mani nude, saperne di tutto, di più, io saprei scrivere. In sostanza saprei fare una cosa che milioni di persone sanno fare come o meglio di me. Perfetto. Mi ritrovo inchiavardata dunque tra la crisi economica che minaccia la sanità dei miei reni e l’inflazione del saper fare quello specifico qualcosa, che prefigura la svalutazione del mio universo interiore, fatto di tendine all’uncinetto e piattini di ceramica appesi alle pareti. Ci sarebbero milioni di cosa da fare invece! Potrei vivere, una buona volta, potrei lavare la montagna di roba sporca che da mesi trasuda disappunto dalla cima dell’armadio. Potrei passare la cera sul parquet sciupato che calpesto senza ritegno. Potrei dimenticare. Potrei guardare avanti, potrei lanciarmi col paracadute o senza, potrei smetterla di meravigliarmi ogni volta che sento battermi il cuore. Potrei vedere la vita per quello che è, ovvero lacrime, sangue, sudore e merda e anche sorrisi ed euforia immotivata e assurdo, sgrammaticato, scomposto, disordinato e incomprensibile divenire invece di considerare tutto in termini di decorum linguistico. Dovrei imparare a sgusciare fuori dal becero e vigliacco condizionamento del tempo condizionale e accettare la possibilità della sconfitta e il dolore e accettare che non si può ridurre il reale ad una gara di bellezza, che un calcio nel culo sarà sempre comunque assolutamente più bello della più meravigliosa combinazione possibile di parole e di frasi. Le parole sono le unghie, la vita è la mano che afferra, è il braccio che si tende, l’occhio, il muscolo della coscia, il ventre, le ossa, il sangue che pulsa, il polmone che si dilata, il cuore, il cervello e le sue scosse elettriche. Allora mettiamola così: non diciamo saper scrivere, diciamo che si tratta semplicemente di saper fare una discreta manicure. Aiuta. Ma non è tutto.

Heute sieht das Menü etwas besonderes vor.

Es gibt Piroggi mit Steinpilz.

Eine Delikatesse! Den Steinpilz stiftet Reni für dieses herrliche Mahl. Ein herzliches Danke schön Reni.

In diesem Sinne, guten Appetit.

Ein großer Fan der Donnerstagabendmahlzeit.

apparato_escretore

Cari ragazzi,

comincio con un primo file sull’apparato escretore augurandomi di fare buona cosa…..